Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 1. szám - Gömöri György: Petőfi Sándor emlékkönyvi bejegyzései tükrében
78 Gömöri György Petőfi Sándor emlékkönyvi bejegyzései tükrében Az emlékkönyv, régi nevén album amicorum , érdekes fejlődésen megy át a 18. század második felében. Egyrészt változatlanul használják peregrinus diákok vagy főrendi utazók, olyanok, mint Sikos István evangélikus lelkész 1 vagy Teleki Sámuel 2 , akik barátaik, illetve fontosabb emberek aláírásait gyűjtik bennük, másrészt viszont a művelt elit köreiben a fiatal lányok és asszonyok számára szinte kötelezővé válik a műfaj „intimebb”, biedermeier változata, ami a „Stammbuchot” egyfajta „szalonkönyvvé” teszi – ebbe nemcsak bibliai vagy irodalmi idézeteket, hanem szentimentális, bájosan didaktikus szövegeket is lehet írni a tulajdonos mulattatására. Ez a kapcsolatkutatás szempontjából kissé csökkenti az emlékkönyvek értékét, viszont a tulajdonos szempontjából új, szubjektív dimenziót ad a bejegyzéseknek. A magyar költők sem tudták elkerülni az emlékkönyvbejegyzések divatját. Nem tehették, hiszen a magyar irodalmat a 19. század első évtizedeiben főleg a nők pártolták és olvasták, nem hiába volt az egyik első népszerű kulturális folyóirat címe Pesti Divatlap . Még Berzsenyi Dániel, „a niklai remete” is beírt verssorokat pár emlékkönyvbe 3 , Vörösmarty Mihály pedig az 1836-tól 1842-ig terjedő időszakban nem kevesebb mint tizenkét alkalommal tette ezt, hosszabb-rövidebb versekben avatva emlékezetessé hölgyeknél tett látogatásait. Illetve egy alkalommal bizonyosan őt kereste fel Julia Pardoe, a City of the Magyar szerzője, aki hosszabb időt töltött Magyarországon, és alighanem végleges távozása előtt kapta albumvégre Vörösmartyt. A négysoros epigramma, amit Vörösmarty Miss Pardoe kérésére rögtönzött 1840 februárjában 4 , fontos adaléka a kor angol–magyar kapcsolatainak, költői összefoglalása Széchenyi István gróf anglomániájának. A fiatal Petőfi Sándor sem tudta magát kivonni a műfaj kísértése alól, jóllehet kezdetben nem nők, hanem férfibarátok albumaiba írt be sorokat. Még iskoláskorában első, Selmecen írt zsengéi közt találunk egy, „ Szeberényi Lajos emlékkönyvébe ” című négysoros verset. Ezt ifjúkori naiv érzelmek ihletik, biztosítva a barátot arról, bárhová is ragadja a sors: „ Érted ezen kebel ég, s lészen örökre híved. ” 5 Petőfi ekkor mindössze 16 éves, Szeberényi három évvel idősebb, de hiába ígér a fiatal költő örök barátságot idősebb társának, az később, 1845-ben, 1 Sikos István (1765–1828 után) albuma az Evangélikus Országos Levéltárban V. 183 jelzet alatt. Érdekessége Berzsenyi Dániel bejegyzése a 89/v lapon, erről lásd : A Dunánál , 2003. május, 71–72. 2 Teleki Sámuel albuma , szerk. Jankovics József, Szeged, 1991. 3 Berzsenyi Dániel összes művei , Szépirodalmi Könyvkiadó, 1968, 143. 4 Vörösmarty Mihály költeményei , Bpest, 1974... 5 Petőfi Sándor összes költeményei, Szépirodalmi, 1954, I. 646.
