Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 6. szám - Lengyel András: Egy „könyvszerűtlen” perióduszáró könyv: az Olvasás közben
90 JEGYZET. A tárgyalt könyv: Olvasás közben. Jegyzetek és megjegyzések. Bp. 1906, Franklin-Társulat magyar irod. intézet és könyvnyomda. Ignotus szövegét írássajátosságainak megőrzésével, de minimális helyesírási korszerűsítéssel idézem. A funkciótlan cz betűkapcsolatot szimpla c betűvel adom vissza, az úgynevezett rövid ortográfia magánhangzó hosszúságait helyreállítottam. Az idézetek után, zárójelben lévő szám, a könyv oldalszáma. Írásom, szándékoltan, a könyvhöz szorosan tapadó interpretáció, az Ignotus-szakirodalmat így fölösleges lenne itt felvonultatni. Néhány írásra, mely speciálisan fontos, itt utalok. „Aforizmaírónak” Babits a Timár Virgil fiá ban mondja Ignotust. Ady cikke, Ignotus könyve címmel, a Budapesti Napló 1906. jan. 25-i számában jelent meg (újraközölve Ady Endre összes prózai művei kritikai kiadásának 7. kötetében). Németh G. Béla álláspontját lásd: Türelmetlen és késlekedő félszázad. A romantika után. Bp. 1971. 276. Ignotus A Hét ben kifejtett munkásságáról magam is több tanulmányomban írtam, itt leginkább ez említhető: „Minden forradalom elfeledi megindítóit” Ignotus és A Hét alapozó, közös másfél évtizedéről. Múlt és Jövő, 2017. 4. sz. – A korszak fejlődési dinamikájához egy összevetés: 1830-ban, a Hitel t író Széchenyi István még arról panaszkodott: „nem mozog az élet elég gyorsan, állhatatosan s úgy mint kellene” ( Hitel. 3. kiad . Pest, 1830. 106.). A modern, világvárosias Budapest azonban a kiegyezést (1867), majd a városegyesítést követően voltaképpen néhány évtized alatt jött létre, épületeivel, körútjaival, infrastruktúrájával, teljes körű intézményrendszerével stb., s lett „egy német ajkú kisvárosból magyar nyelvű fővárossá” , „közép-európai metropolisszá” . (Vö. Vörös Károly: Egy világváros születése. Bp. 1973, legújabban: Mary Gluck: A láthatatlan zsidó Budapest. Bp. 2017.)
