Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 6. szám - Kabdebó Lóránt: Baráti poétikák az utókor visszapillantó tükrében (Évfordulókat összeolvasó vázlat)
42 látványából. A jövővel teljesség megszobrítása a jövőt vesztettség állapotából kiemelten. Mégsem elszakítottan. Példázattá emelve. Juhász Ferenc a teremtett – a kezdet és a vég tudatával állandóan együtt élő – testnek a létezés hullámzásában való egyensúlyozása, az üldözöttség, a halottvivői szerep vállalása és a gyönyörbe szabadulás sokszoros keresési tekintete előtt. A Menyegző és a Jönnek a harangok értem halállal szembesített erkölcsének mégis vállalása, és mellette a Történelem ben A tékozló ország megidézése, A halottak királya megváltáskeresésének keresztre feszülése, a Latinovits-sirató és a Bartók hazatérési temetése ( A hazatérő halott ) meg az anyavesztés negatív mennyországának ijesztő kétségbeesése, közben pedig a személyi poklokban vergődő egyes történetének kiszabadulása, a gyönyör szertartássá-imává szentülése a gyönyört kiszabadító társas meghatározottságban, a Halott feketerigó ban. Majd pedig a számvetés az emberről, a baráti költészet tanulságával költő barátja halála után ars poeticájuk összeszövésével: a létezésben tántorgó kereső ember beletekintése a személyiség vergődésének személyes felelősségébe. Az egyedül maradt költő a magáévá fogadott társfeladat elvállalásával: a Fekete Saskirály önmagát marcangoló bűntudatos kétségbeesésével megépített „kékszakállúi” története. Keresni egyszerre a bűnt és a feloldozást önmagunk kétségbeejtő létezésében. A Fekete Saskirály a barátság varázserejének remekműve. Mintha együtt írták volna. Jókai 1848-at idéző műveinek poétikai helyzetismétlése. Egyszerre rákérdezés az emberi lét értelmére és az emberben a huszadik század során is megfészkelődött rontás értelmének keresése és léttudatának megszenvedése. Két „baráti” költői pálya eseményességének együtt érzékelése. A teremtett emberbe a szabad akarattal beleprogramozott gonosz tudomásulvétele. Melyből csak a Teremtő Megváltó kínszenvedéses halála szabadíthatta ki minden egyes személyt külön- külön. Bartók és Nagy László művének átérzése segítségével a Teremtés műve önkorrekciójának megértése. A létezésből a gonosz száműzetése. Mely után az első Ádám bűnbeesését csak a második Ádám Golgotája törölheti el, mentheti meg a szabad akarattal létező egyes embert. Az eleve elrendeltség szorítása és a szabad akarat összekapcsolása a megváltódás esélyében. Így, ebben a műben olvad össze a mártírium áldozata és a kárhozattól való félelem alól megváltottság poétikai megjelenítése. Milton Elveszett paradicsom ának fenséges párbeszéde, az Atya és a Fiú megváltásra magát elszánása a Fekete Saskirály ban válik az esendő emberhez szóló poétikai üzenetté. A baráti verspályák összegeződnek ebben a remekműben. Benne szólalhat meg a költészet válasza a Jó Hírre. Jókai a márciusi nemzeti létet mentő regényfolyamaira ekként épülhet az oly borzasztó huszadik század mélyében az emberlétet megmentő nagypénteki- húsvéti eseményeket tudatosító válasz. A kettősen indult lehetőségek keresése összeolvad a Megváltás esélyének tudatosításában. A rádöbbenés a lehetőségre. A reszkető félelem és a mártírium egyszerre való tudatosításával. Az emberi remény egyetlen válaszlehetőségének kisugárzása, verses emanációja az ember oly igen aggályos várakozásaira. A két baráti költészet közössé alakuló megjelenítése. Az ember morális és metafizikai létezésének együtt érzékelése. És egyben két klasszikus költő baráti összefonódásának legszebb dokumentuma.
