Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2018 / 6. szám - Patak Márta: Mindig péntek

11

tűnik szinte, ám mihelyt félni kezdek, hirtelen élesen kirajzolódik előttem minden, ilyenkor tapinthatóvá válnak az érzetek, le tudom kopogni a szívem ritmusát, hallom a ziháló lélegzésemet, érzem minden izomrostomat és inamat, amint

megfeszülve és elernyedve visznek át a kocsma meg a folyópart között azon a

néhány méteren a gyalogos híd vaskolosszusáig, és nem értem, miért borzongok

meg, miért sajdul bele a szívem, amikor a nyíló kocsmaajtó előtt elhaladtomban

még hallom odabentről, ahogy a kocsmáros meg a pék érezhetően kiereszti a

hangját a nótának ehhez a sorához érve:

Ott, ahol zúg az a négy folyó

.