Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 3. szám - Rejtvényfejtés (Kabdebó Lóránt életműinterjúja Utassy Józseffel 1985-ből)
54 Utassy Jóska az interjúban tévesen jelöli meg 1961 őszét a Mozdulók indulási dátumának: ő – ahogy el is mondja – valóban akkor kezdte az egyetemet, de csak egy évvel később, valamikor 1962/63 telén mint „külsős” csatlakozhatott a Mozdulók irodalmi köréhez, ugyanis ő nem a Róbert Károly körúton, hanem a „Fácános” nevű kollégiumban lakott. Tolnai Gáborról mint mentorról Dzsó is említést tesz. Tolnai Gábor nekünk, első évfolyamos magyar szakosoknak régi magyar irodalmat adott elő az egyetemen. Tudtuk, hogy egykori Radnóti-kapcsolata miatt politikai súlya van, ezért (és nem unalmas előadásai miatt) körvezetőnek hívtuk vitáinkra, hogy a politikai legalitás szálait erősítsük. Varga Lajos Mártonnal (aki egyetemi éveiben még csak első két nevét viselte) konzultáltam ez ügyben: ő is megerősítette Tolnai említett szerepét, és emlékezete szerint személyesen ő hívta meg tanárunkat a Mozdulók-körbe. További emlékei szerint – amikor később elkezdődtek a Mozdulók elleni támadások – Tolnai először azt mondogatta, hogy elég széles az ő háta, ennyit igazán kibír, de később – 1963 tavaszán? – csendesen kimaradt a dologból. (A Dzsó által említett Modern étterem-beli jelenetre én nem emlékezem, de attól még igaz lehet.) A Mozdulók 2. száma („II. évfolyam 1. szám”) 1963 januárjában jelent meg, és a tartalomjegyzék szerint (lásd 3. sz. melléklet) Bodó Sándor, Gereben Ferenc, Kiss Benedek, Marafkó László, Mezei (sic!) Katalin, Oláh János, Szalai Pál, Utassy József, Varga Lajos verseit és Szép Zoltán szépprózáját tartalmazta, tehát itt már négyen is felbukkannak a Kilencek közül. Utassytól 3 vers szerepel: Nyárvégi disztichonok, Vihar előtt a réten, Naplemente, mind a három 1962-ből van keltezve. (Lásd a 4., 5. és 6. sz. mellékletet.) Ha igaz, ezek Dzsó első publikált versei! A Mozdulók 3. számának („II. évf. 2. sz.”) belső címlapján 1963. márciusi dátum látható, ebben nem szerepel a későbbi Kilencek egyik tagja sem. Ennek a végén még kolofon is van: „Kiadja a Róbert Károly körúti Diákotthon IRODALMI KÖRE. Megjelenik 200 példányban.” Ez nem is olyan rossz példányszám! Ez a szám érdekes módon nem említi a KISZ-t, és a sokszorosítás sem a bölcsészkar, hanem az ELTE jogi karának gépén készült. (Ennek talán köze van ahhoz, hogy a diákotthonban nemcsak bölcsészek, hanem elsőéves jogászok is laktak.) Ez volt szerintem a Mozdulók utolsó száma. A kör lassan szétszivárgott Tolnai Gábor visszavonulása, valamint a tanév végének közeledése miatt; a következő tanévben pedig a diákotthon lakói különböző kollégiumokba szóródtak szét. Az Utassy-interjúban említett Napok című (szintén stenciles) orgánumra én már nem emlékeztem, de találtam belőle egy példányt: 1964 februárjából. (Nagyon szerény kinézésű, borítólapja teljesen üres!) Ezt már „az ELTE KISZ VB megbízásából az Egyetemi Alkotókör” adta ki, a felelős szerkesztő Szabó István, de a szerkesztők között többen is szerepelnek a régi „mozdulósok” közül: Bodó Sándor, Mezey (!) Katalin, Szalai Pál, Varga Lajos. A „Beköszöntőben” Farkas János azt írja, hogy össze akarják fogni az ELTE hallgatóinak olyan irodalmi kezdeményezéseit, mint amilyen pl. a Mozdulók köre volt. A Kilencek közül csupán Oláh Jánosnak két verse, és Mezey Katalin esszéje szerepel benne. Azt nem tudom, hogy ennek volt-e több száma, nekem csak ez az egy van meg.
