Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 3. szám - Rejtvényfejtés (Kabdebó Lóránt életműinterjúja Utassy Józseffel 1985-ből)
38 aztán olyan gyorsan férjhez mennie. Hát nem férjhez ment, ők nem voltak hivatalosan megesküdve, hanem csak vadházasságban éltek. A leleszi esperes meg a plébános állandóan cseszegette anyámat, hogy nem él formális keretek között házaséletet. Ezért például nem is gyóntatta. Anyám meg azt mondta: nem is megyek gyónni, hogy ha ilyenekkel jönnek, ki hoz nekem egy vödör vizet is, hogy ha én egyedül vagyok. – Ezek szerint katolikusok voltatok. – Római katolikus az egész falu. Állítólag régebben nem katolikusok voltak, de ennek már 2–300 éve is van. – Mostohaapád, nevezzük így… – …Kovách. Kovách Hótartó Ferencnek hívták, ő viszont Leleszről származott, Tarnaleleszről, ott rengeteg Kovách él. Annyit gondolkodtam rajta, hogyan lehet valakit így hívni, hogy Hótartó. Nagyon szép név. Nevelőapám mondogatta, hogy: ez a sok csángó, aki idejött. És kérlek szépen, így van, onnan hozták még a nevüket is, ugyanis vannak hótartó hegyoldalak, amik megtartják a havat a napsütés ellenére is. – Tehát ő csángó származású? – Gondolom, mert rengetegen jöttek állítólag a szomszéd faluba. Hogy ez mennyire igaz, vagy mennyire nem, ezt nem tudom, mert ennek én nem néztem utána. Csak hallottam. – Ki volt a nevelőapád? – Anyám férjhez ment egy évre rá, hogy apám meghalt, talán még nem is múlt el egy év, ezért is fújtak nagyon rá, talán tizenegy vagy tíz hónap múlva összeállt egy sánta suszterrel, akivel, hogy mondjam, körülbelül olyan 5-6-7-8 évig kitűnően éltünk, de aztán kezdődött az ivás, először a barátok végett, aztán már mindenért ivott. Napjában háromszor rúgott be, reggel 4 órakor kelt, már 6-ra, 7-re részegen jött haza, akkor lefeküdt egy keveset, aztán elment délelőtt, délre megint részegen jött meg, és délután… Szóval rettenetes volt az élet vele. Persze meg kell mondani őszintén: addig, amíg voltak inasai, nem így volt. Mert három-négy inasa is volt, azok dolgoztak, ő meg seftelt, járta Csehszlovákiát, Ózdra, Egerbe, mindenhová ment üzletelni, mert igazából ahhoz volt érzéke őneki. Aztán vége lett a jó világnak. Amikor már neki kellett volna dolgozni, akkor aztán elkezdett inni. Nem is tudott dolgozni. Úgy képzeld el, hogy az inasa kitűnően megcsinálta, például fölvarrt egy foltot, ha azt neki kellett megcsinálni, hát azt ember föl nem húzta, akkora öltésekkel csinálta. Szépen meg aztán tényleg nem tudott dolgozni. Hogy csinált volna egy pár cipőt ő maga? Erre még az életben soha példa nem volt. – Újabb testvéred nem született? – Nem. Mert ez a házasság teljesen elromlott, gondolhatod, hogy milyen a részeg ember, ha naponta egyszer berúg, aki meg háromszor rúg be egy nap, tudod, az rettenetes. – De együtt maradtak ők aztán? – Nem maradtak együtt, mert amikor én végeztem, ’66–’67-ben, akkor elváltak. A nevelőapám a házunk melletti 800 négyszögöles birtokot eladta, és így anyám teljesen egyedül maradt az apám által vett 400 négyszögöles telken meg a házban. – Ő se él már? – Ő se.
