Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 2. szám - „Érték és szépség” (Interjú Szécsiné Rédei Évával – készítette Sági Norberta)
99 vezetőségének és a lakosságnak. Jellemzően az éppen működő polgármester és a háziipar vezetője volt a halasi csipke patrónusa. A rendszerváltáskor az akkori polgármester, Tóth Zoltán is szívügyének tekintette a csipkevarrást, és az életben tartásához fontosnak tartotta egy közalapítvány létrehozását. Az alapítvány 100%-ban Kiskunhalas város tulajdona, és ezen keresztül az önkormányzat minden évben hozzátesz a költségvetésünkhöz. Jelenleg a bevételünk felét kapjuk városi támogatásként, a másik fele pedig az értékesítésből származik. Ma kilenc csipkevarrónk van, akik ismerik a csipkevarrás titkát és technikáját. – Érdekes, hogy a város vezetősége ennyire ragaszkodott a csipkéhez, hiszen viszonylag kevés embert foglalkoztat. – Igen, valóban nem sok munkahelyet ad. A technikai dolgozókkal együtt összesen 12 főt alkalmazunk. Áttételesen azonban a csipke ügye sokakat érint a városban. Sokaknak fontos a csipke. A halasiak büszkék városuk hungarikumára. Ha a halasi családokhoz vendég jön, elhozzák a múzeumba. Ha a városba hivatalos vendég érkezik, szintén rendszerint megtekinti a csipkemúzeumot. Emellett a város turisztikai életében is fontos szerepe van a Csipkeháznak. Turistacsoportok, belföldi és külföldi látogatók érkeznek a városba a halasi csipkét megtekinteni. – Mitől egyedülálló ez a csipkekészítési technika? – A csipkekészítés két fázisban történik. Az első fázist kontúrozásnak nevezzük. A papírra rajzolt terv rákerül egy kifeszített rámára, és a kontúrozó a tervvonalon végigvezet egy 20-as vastagságú kontúrcérnát, amelyet egy másik, leheletvékony cérnával rögzít a papírhoz. Amikor kész a kontúr, a munkadarab a csipkevarró kezébe kerül. Még Markovics Mária életében kialakult a halasi csipke 60-féle különböző öltésfajtája. Ezek az egymásba kapcsolódó huroköltések különböző formái. Mindegyiknek önálló elnevezése van. Ezeket az öltésfajtákat alkalmazva és variálva tölti ki a csipkevarró a kontúrszálak közötti tereket. Ő már nem ölt bele a papírba, ezért levegőben varrásnak is nevezik ezt a technikát. A csipkevarró a kontúrszálba ölt, és a varrás a papír fölött történik. Amikor a csipkevarró a köztes tereket kitöltötte, akkor azt a bizonyos fércszálat, amivel a kontúrozó rögzítette a papírhoz a kontúrszálat, hátul elvágja, és a kész csipke, mint egy matrica, elválik a papírtól. Ez a halasi csipke készítésének lényege, és ez a technika a világon egyedülálló. Az elmúlt 115 év alatt a technika nem változott, a halasi csipke ma is így készül. – Milyen motívumokat varrnak? – Ma is varrjuk azokat a motívumokat, amelyeket Dékáni Árpád és a többi neves tervező a 20. század elején tervezett. A halasi csipke a tervek szempontjából is az 1930-as években élte a virágkorát. Későbbi tervezésű csipkéket is varrunk, de vannak egészen új terveink is. Jelentős tervezőink: Stepanek Ernő, Pongrácz Margit, Tar Antal, Tóth Béla, Molnár Béla, Nagy Kálozi Lili. Jelenleg is van helyi tervezőnk, aki megrendelésre készít csipketerveket, például családi címert, monogramot vagy vállalkozások logóját. Legutóbb a helyi „Gólyafészkes Óvodá”-nak készítettünk egy teljesen új csipkét, amely egy gólyát ábrázol. A nyugdíjba vonuló kollégákat ajándékozza az intézmény ezzel a csipkével. A 115 éves évforduló alkalmából az elmúlt évben kiírtunk egy országos pályázatot csipketervek készítésére. E kiírásnak az volt a célja, hogy a motívumkincsünket megújítsuk. Igyekeztük a fiatalokat megcélozni, szakirányú főiskolákra, egyetemekre küldtük el a felhívásunkat. A felhívásra az ország minden részéről érkeztek pályamunkák, 38 pályázó több mint 100 pályamunkával nevezett. Januárban öttagú bírálóbizottság döntött a helyezettekről. Öt tervet díjaztunk, három helyezett és kettő különdíjas lett. Ezt az öt tervet a
