Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 2. szám - Fehér Zoltán: A bátyai lelkiség
76 okozta népünk lelkében, ami állandó stresszt, bizonytalanságot, félelmet, elmagányosodást, kisszerű versengést, depressziót okoztak. A lelki és szociális egészség károsodása élettani változások okozója is lett. Gondoljunk azokra az öregekre, akik a téesz után hirtelen városi panelházak lakóivá váltak. Az ilyenné vált társadalom egyedei akár a fogyasztói, akár a szocialista társadalom manipulációinak könnyű bábjai lehettek. A szerzők vizsgálatai szerint az életminőség Bács-Kiskun megyében közepes minőségű. Országos javítása érdekében a Katolikus Püspöki Kar körlevele értelmében lelki megújulásra van szükségünk. Ezért a fejlődés célja – mint Kopp Máriáék mondják – nem a mindenáron való gazdasági fejlődés, hanem az emberek jól-létének, életminőségének javítása. (A szerzők a jólét fogalmát az anyagiak, a jól-létét pedig a társadalmi-lelki vonatkozásban használják.) A múlt A Kalocsai-Sárköz és Bátya népének önképe, öntudata Erdei Ferenc Futóhomok című könyvének Dunamellék című fejezetében megállapítja, hogy a Duna–Tisza közének magyar településeivel szemben ennek a tájnak a magyar népe (főképpen Patajról és Soltról beszél) egészen más mentalitású. 12 „Itt ősi falvak néznek a Dunára megkövesedett parasztkultúrával és megfáradt életkedvvel, s nem új duzzadó települések. Itt az idő megállt a XVII. században. Ez nemcsak a kontinuus református települé- sekre igaz, hanem a Kalocsa környékiekre is, ahol béketűrőbben viselik sorsukat. Katolikusok és papjaik gondviselése is segíti megtartani őket e parasztvilágban. (…) kertkultúrájuk nagyszerű teljesítmény volt akkor paraszti szinten, de ezen a nívón mozog ma is. (…) Az őslakók és az »ősi parasztok« mindkét faluban szolidárisak egymással, ha el is szegényedett valamelyik közü- lük, viszont zárkózottak a jövevényekkel szemben. Tisztelik az írást és a tudományt, olvassák a Bibliát, és a gyermekeiket el nem hagynák az iskolából. Rátartók, igényesek, a tanácsban bölcsek, és beszédjük valóságos muzsika. Ékes fajta ez, minden jeles tulajdonnal, de ugyanakkor egykések, úrgyűlölők. Úrfélével szemben meg nem hajlanak, s irigy gyűlölettel nézik azok henyének látott életét, és kívánkoznak utána. Beléjük vésődött: az úr az úr és nem dolgozhat, a paraszt az paraszt, tehát dolgozik. (…) Az őslakók, ha elszegényednek … nem állnak szolgálatba helyben. Elmennek vidékre vagy Pestre… Solt és Pataj alatt, a Duna mellett ősi falvaknak van egy bokra, amely egyike az ország leg- régibb kertművelő fészkeinek. Dunaszentbenedek, Géderlak, Uszód, Foktő és Fajsz kicsinyített másai a pataji és solti társadalomnak. Csatlakozik e magyar falvakhoz két dalmát eredetű község, Bátya és Dusnok. Mindkettő átvé- szelt s a megfogyatkozott népességet dalmát menekülők pótolták, akik átvették az ott lakó és kör- nyező magyarság termelési kultúráját, beleilleszkedtek annak társadalmi státusába. E helyek ma ugyanolyanok, mint a tiszta magyar községek. Vegyes kertművelők, régi parasztkultúra hordozói és egykézők. Ugyanezen a vidéken történt néhány német betelepítés, de azok nem hasonultak a magyarsághoz, nyugati módra gyarapodó kispolgári földművelő falvak lettek. A dalmátok ellenben mindenestől fölszívódtak a magyarságba, és egészen átvették annak erkölcseit. (…) Ennek az ősi kertkultúrának a kifejlesztő tényezői sokkal inkább természetiek voltak, mint társadalmiak. E két tényező: a kiváló minőségű folyami hordaléktalaj és az ügyes parasztrendű nép. (…) A paraszti nép végig csak parasztmódra termelt, s kapitalista polgári vállalatok híján paraszti kofálkodás útján hozta forgalomba termékeit. 12 Erdei Ferenc. i. m.