Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 12. szám - „Vasmarkú lelkészre volt szüksége a gyülekezetnek” (Schill Tamás néprajzkutatóval beszélget Kriskó János)
125 – Egy időben volt helyben lakó lelkésze is az unitáriusoknak. Mekkora időszak az a hitközség alig több mint három évtizedes történetében, amikor nem beszolgáló lelkész irányította a gyülekezet életét? – Pontos választ nem tudok adni, de csak pár év lehetett, legfeljebb egy évtized. Feltehető, hogy ahogyan fogyott a hívek száma, egy idő után az ide kinevezett lelkész is távozott. – Turisztikai értelemben ki tudják-e használni azt a különleges adottságot, hogy van a településnek egy olyan látványossága, amihez hasonlóval több száz kilométeres körzetben nem találkozhatnak? – Valóban turisztikai vonzerő az unitárius templom, noha a Szelidi-tó turisztikai marketingje lényegesen jobb és nagyobb, mint magáé a településé, ellenére annak, hogy számos látnivaló és érdekesség van a településen. Akik viszont mégis ilyen szándékkal érkeznek hozzánk, első körben keresik fel a volt unitárius templomot és a másik két templomunkat, a református és a katolikus templomot is. Mindket tőnek megvan a maga különlegessége. A katolikus templomot úgy bővítették ki 1934-ben, hogy elvágták a falakat, és görgőkön elmozdították, méterekkel elhúzták a szentélyt. A református templomunk pedig a környéken egyedülállóan gótikus építészeti elemeket is tartalmaz. Ezeket a legutóbbi templomfelújításokkor már láthatóvá is tették, kihangsúlyozták. – Van-e arról bármiféle információja, hogy a kalocsai érsekség hogyan viszonyult a harmincas években egy új protestáns felekezet megalakulásához a közvetlen szomszédságában? – Konkrét adatokkal nem rendelkezem erről, de két dologra utalnék, amit célszerű figyelembe venni. Az unitáriusok kilépésével a protestáns népesség létszámában nem szaporodott, csak osztódott. A másik elem, hogy az unitárius vallás Szentháromság-tagadó. Ez alapján könnyen elképzelhető, hogy mi lehetett az érsekség véleménye és hozzáállása az új vallásfelekezet létrejöttéhez. De a gyülekezet lélekszámát látva az is könnyen elképzelhető, hogy egyáltalán nem foglalkoztak vele. – Mennyire látja biztosítottnak az épület hosszú távú, közcélú hasznosítását? – Nem tudok más értelmes célt elképzelni az épületnek, csak hogy egyrészt turisztikai célpont legyen, másfelől, hogy közcélú kulturális intézmény, múzeum és kiállítóhely, rendezvényközpont működjön benne . Ez az épület – nem utolsósorban Pastyik István tevékenységének köszönhetően – az utóbbi bő harminc évben községi fenntartású volt. Megérdemli azt, hogy a közeljövőben, de a távolabbi jövőben is, megőrizze jelenlegi funkcióját. Azokkal a gyűjteményekkel együtt érdemes a megóvásra, amelyek ma itt találhatók az épületben. A templomhajóban éppen azért nincs állandó kiállításunk, mert azt folyamatosan közösségi térként használjuk. Alkalmi tárlatokat rendezünk itt, de egy történeti-helytörténeti állandó kiállítást nehéz volna itt elképzelni a jelenlegi, többcélú közösségi igénybevétel mellett.
