Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 12. szám - Farkas Erzsébet: Fiaim, hol vagytok? (részletek egy naplóból – közreadja Hódos Mária)
77 A csendőrök nagyon csodálkoztak, hogy igen jókedvűek a fiúk. Aztán megkérdeztem, hogy mi járatban vannak itt. Megnézni, hogy tisztán vannak-e tartva a gyerekek – mondták. Éppen libát kopasztottam, ami valószínűleg nagyon csiklandozta az orrukat. Az iránt is érdeklődtek, hogy ki fizet a gyerekekért. Érthetetlen, hogy mi közük ehhez. 1939. január 5. Kedves Kata néni! A főbírói ügyben még sok változás nincs. A csabai menhely igazgatója pedig hivatalosan értesített minket, hogy megkeresésünket átadta a felettes hatóságnak, ami a minisztérium. Kö zben kint volt a tisztiorvos, aki az üzenetet hozta a főbírótól. Megint mondta Gyógyszerész úrnak, hogy ha akármire kerül sor, ő letagadja a küldetését, és mindent letagad. Ez alkalommal kifogásolta a héber ábécét a falon és a kóser kosztot. „Mert nem akarnak a zsidók asszimilálódni.” Szóval ezek a jelentések nem biztatók ránk nézve. Bár érzelmileg még nem intéztem el magamban, hogy az otthon feloszlik, értelmileg mégis tudomá sul kell vennem. 1939. január 6. Matyival ketten voltunk odahaza. Kérdem tőle, tudja-e, hogy most nehéz idők jönnek ránk? „Tudom, a zsidókérdés miatt.” Úgy van, nem is tudom, mit fogunk csinálni. „Legjobb volna elmenni olyan országba, ahol nem üldözik a zsidókat.” De az nem olyan könnyű ügy. „Ha már tanulunk angolul, akkor menjünk Angolországba.” Hát, tényleg az az egyetlen hely, ahová elmehetnénk, de csak cselédnek. Matyi ezen csendesen nevetett. 1939. január 21. Gyógyszerész úr kapott ma egy idézést kihágás ügyben. A tisztiorvos tette ellenünk a feljelentést, még nem tudjuk, miért. Baán kisasszonynak említettem, aki azt kérdi, hogy vajon nem azért, mert én angol tanfolyamot tartok az otthonban. Ha nem is azért, de érdekes, hogy milyen pontosan vannak informálva minden ténykedésünkről. 1939. március 19. Délben a gyerekek arról beszélgettek, hogy az utcán egy csapat gyerek zsidózott. Erre kisütötték, hogy nem jó zsidónak lenni. Matyi azt mondja nekem: „Én nem keresztelkednék ki semmi pénzért, ha már zsidónak születtem, maradjak is zsidó.” Cigus mesélte, az apja ki akarta őt keresztelni, hogy könnyebben megéljen. Nagy Bandi anyja arra számított, ha 7 éves lesz, akkor vele együtt áttér. Valószínűleg ezért nem metéltette körül a gyereket.