Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 11. szám - Zimonyi Zoltán: A „megnőtt emlékezet” regénye (Féja Géza: Visegrádi esték)
92 időszerkezetét. A „harmadik idő”: a jelen és múlt fölé boltozódó abszolút idő (az utópia időtlen ideje). 55 Irgalom a tábornoknak, tisztelet Görgei emlékének, az olvasónak pedig tanulság. Kategorikus imperatívusz az értékek egyezségéről . A történeti hitelre az író törté- nelmi felelőssége boltozódik. Később lesz még róla szó. A Visegrádi esték e háromféle idővel méri, s egyben fel is oldja 1848/49 „gyötrő ellentmondásait.” A regényforma egyik ösztönzője Görgei Gazdátlan levelek című munkája lehetett. A 8 levélből, elő- és utószóból álló művet a tábornok a száműzetésben írta, év ekkel visszaem- lékezései után 56 , azt követ ően, hogy tudomására jutott az emigráció kíméletlenül elítélő érvrendszere a világosi fegyverletételről. 57 A fiktív levelekben (Briefe ohne Adresse) mono- logizálva vetett számot Görgei a vádakkal. A Visegrádi esték képzelt párbeszéde lényege szerint szintén monológ. Féja alighanem a Gazdátlan levelek módszerét követte. Kossuth és Görgei között a kezdeti jó viszony nagyrészt a személyes érintkezés hiánya miatt romlott meg. A regényfikció pikantériája, hogy a (valóságban) ritka találkozásokkal ellentétben a kormányzó és a tábornok a visegrádi villában évek óta, most éppen tíz estén, „személyesen”, szemtől szemben ül egymással. 58 A Gazdátlan levelek nemcsak a formát ösztönözhette. Volt már róla szó, hogy Görgei emlékirataiban az igazáért hadakozott, a fiktív levelekben megbékélt a sorsával. Belátta, hogy „minden nemzeti tragédia bűnbakot vagy áldozatot követel magának, mert önérzetes nemzet nem nyugszik meg megveretésének végzetében”. 59 A Visegrádi esték ben ugyanez az attitűdje az agg tábornoknak. És ugyanez az idősödő, jóvátételeket író Féjáé is. 7. A regény 13 fejezetre tagolódik, a fejezeteket estéknek nevezi az író. Helyesebb azonban 10+3 fejezetről beszélnünk, ugyanis a mű két önálló, egymástól tematikájában, előadásmódjában elütő korpuszra tagolódik. Mindez megállapítás, de lehet kritikai észrevétel, értékítélet is. Azaz felvethető a mű egységes átformáltságának hiánya, a szerke- zeti törés. Tudatosan választott megoldásra is gondolhatunk, amellyel az író technikailag 55 Féja Géza A Mester és Margarita kapcsán értekezett a harmadik időről: „abszolút időnek is nevezhetjük, mivel nem szűkül kategóriává, maga a szabadság. Bulgakov regénye három időben történik, háromféle idővel mér, köt s old, illetve oldozza fel az átélt korszak gyötrő ellentmondásait.” Féja Géza Bulgakov. Kortárs 1970. július / Törzsek, hajtások, Szépirodalmi, 1978. 280–299. 1972. május 5-én Nagy Olgának írt levelében hivatkozik rá, a folklór időszerű szerepét bizonyítva. Egy barátság története, 11–12. 56 Visszaemlékezése: Mein Leben und Wirken in Ungarn in den Jahren 1848 und 1849. I–II. Leipzig, 1852. Legújabb magyar nyelvű kiadása Görgei Artúr Életem és működésem Magyarországon 1848- ban és 1849-ben . Görgey István fordítását átdolgozta, a bevezetőt és a jegyzeteket írta: Katona Tamás: Budapest, 2004 . A Gazdátlan levelek et 1862. szeptember és 1863. január között írta Görgei, Ráth Mór jelentette meg Pesten, 1867-ben, tehát már a kiegyezés évében. Legújabb kiadása: Görgei Artúr válogatott írásai. Értekezések, vitairatok, cikkek, interjúk 1848–1915. Válogatta, sajtó alá rendezte, az előszót írta: Hermann Róbert, Zrínyi Kiadó, 2018. 103–128. 57 Berzenczey László ( Kolozsvár , 1820 . június 26. – Budapest , 1884 . november 14. ) politikus, utazó, őshazakutató. Kossuth híve, az 1848–49-es szabadságharcban kormánybiztos. 1862-ben Klagenfurba száműzték. Ő tájékoztatta Görgeit az emigráció vádjairól. L. Görgey István: Görgey Artúr a száműzetésben . Budapest, 1918. 365. 58 Érthetetlen egyik kritikusa (maga is író) érzéketlensége e finom megoldás iránt: „Kossuth, – biztos vagyok benne – soha nem lépte volna át Görgey küszöbét, annál konokabb, önfejűbb lehetett; azt pedig egyenesen kikérte volna magának, hogy Görgey »képzeletben« vitatkozzon vele — annál gőgösebb birtokosa volt a képzeletnek.” Ördögh Szilveszter: Az öregkor kezdőkörei – Féja Géza: Visegrádi esték; Sűrű, kerek erdő, Alföld, 1977. április, 75–77. 59 Pethő, i. m. 458.
