Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 11. szám - Zimonyi Zoltán: A „megnőtt emlékezet” regénye (Féja Géza: Visegrádi esték)
82 Zimonyi Zoltán A „megnőtt emlékezet” regénye Féja Géza: Visegrádi esték Jegyzeteimből Kiss Éva Juditnak A ’70-es évek elején megbízást kaptam az Irodalomtudományi Intézettől egy Féja- kismonográfia elkészítésére. Eredetileg Németh Lászlóról szerettem volna írni, drámá- iról készült a szakdolgozatom és kisdoktori disszertációm, publikáltam róla. Hatott a gondolkodásomra is. Minőségi feladatnak ígérkezett. A téma foglalt lehetett vagy nem volt aktuális, mindenesetre Szabolcsi Miklós professzor úr szobájában hirtelenjében más írót kellett választanom. Féja Géza nevét dobtam be. Akkoriban Fodor András, a költői szakosztály titkára sorozatot indított elsőkötetes költők bemutatására az Írószövetségben. A szezon zárásaként összegzésre került sor. 1973–74-ben Sárándi József kötetét Féja Géza méltatta, az évadzárón Németh G. Béla vonta meg a mérleget. Egyik felkért hozzászóló voltam. 1 A program után, szokás szerint, beültünk egy közeli vendéglőbe, borozgattunk, beszélgettünk. Ekkor ismertem meg Féja Gézát, akivel 75. születésnapja alkalmából később interjút készítettem. 2 A megbízást megkaptam. A monográfia mégsem készült el. Nehéz lenne számot adni róla, hogy miért? Az anyaggyűjtés során beszippantott a korszak sajtója. Újabb és újabb forrásokat kerestem – érdeklődéssel, de kénysz erből is. L égből kapott, alaptalan állítások ösztön ö z- tek további olvasásra. Meg sem tudom számolni, hány levéltári doboz telt meg az évek során jegyzetekkel, újságkivágatokkal. Amit begyűjtöttem, abból valami keveset fel is dolgoztam. 3 Formálódott a kismonográfia, néhány műről, főként az elbeszélésekről és regényekről kellett volna betoldani egy-egy elemzést. Körülményesnek tűnt azonban az írások összeillesztése , arányosításuk, az átfedések kiszűr ése . Egyszerűbb lett volna újraír- nom. Újraírni? A jegyzetek háborítatlanul aludtak tovább a dobozokban. Ma már, hetve- nen túl, közelebb a nyolcvanhoz, leginkább az foglalkoztat, hogy minél kevesebb kacatot, más számára haszontalan irkafirkát hagyjak magam után. 1 Vita pályakezdő költőkről II. Zimonyi Zoltán hozzászólása. Napjaink, 1974. 5. sz. 2 Kráterarc, vulkános élet . Beszélgetés a 75 éves Féja Gézával. Napjaink 1975. december. 3 Féja Géza Esztergom-táborban I–II. Új Forrás, 1980. 6. 7–12. / 1981. 1. 28–35.; Perújrafelvétel? Bajcsy- Zsilinszky Endre és Féja Géza kapcsolata, Zimonyi Zoltán Öt közelkép , Miskolc, 1989 5–110.; Vihar a Viharsarok körül , Forrás, 1981. febr. 28–35.; „Lobogó tüzű igehirdető” Féja Géza: Magyar haláltánc, Tiszatáj, 1986. 1. 55–69.; „Szabadulólevél” – A „népi” írókról című állásfoglalás harminc év után . Forrás, 1989. 4. 40–60. stb.