Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 11. szám - Zalán Tibor: Hajnalig (vers)
4 szeme Álmodni csak nyitott szem mel lehet Hallja ahogy zizeg nek a férgek és befúrják mag ukat a bőre alá Elun dorítja a létezés A zaj ongás az izomrostok között Nem akar aludni Nem meri magára hagyni még a testé ben zajló romlást Nem akar úgy meghalni hogy nyomokat hagyjon a párnán Maga után a vi lágban Ha hajnalig bírja éb ren lent omlettet reggelizik Ha nem bírja őt zabálják fel a nyáltól duzzadó zöldeskék férgek Az ember életben fel osztása ilyen egyszerű A vagy-vagyok megválaszolatlan maradnak Sárga házra lát rá Akárhová mozdul mindenütt egy sárga házra lát rá Ezek et aztán elviszi a reggel Képzelődni is csak titokban mer Maga elől is titkolja gyávaságát Hogy menekülve jött ide is Halál kutyái a nyomában Halál kakasa i ugatnak a bokrok között Úgy esik a fonott székbe mint a részegek Szétroppan kezé ben a pohár Vérzik az üveg Az ilyen éjszakák csak évek kel később szivárognak elő a csontokból Csak akkor nyitja ki a szemét amikor a Nap kel Megérzi csukott szemhéján keresztül a fény változása it A férgek visszarágt ák mag ukat a sötét záruló hús ába Erkély Lent a park L éptek
