Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 9. szám - „A minőség a lényegi kérdés, nem a nosztalgia” (Szarka Balázzsal, Palotás Gáborral és Avramucz Attilával Kriskó János beszélget a Piros Arany és az Erős Pista hungarikummá válásáról)
123 nemzetközi fajták is vannak, de legalábbis nem a mi fajtáinkról beszélhetünk. Az integráció a mi esetünkben a paprikánál vált százszázalékossá. Ennek azért van nagyon nagy jelentősége, mert amikor az integráció ilyen mértékig elmélyül, akkor védettebbé válik a különböző közgazdasági hatásokkal szemben, amik nagy ingadozásokat gerjesztenek. Az említett hatásoktól az élelmiszeripar világszerte szenved, ráadásul nagyon nehéz kezelni őket költségoldalról, a termékek árában például. Nem is beszélve arról, hogy az üzletláncok nem könnyen fogadják be az árváltozásokat. Az egész élelmiszer-gazdaságnak globális problémája az áringadozás. A vertikális integráció jelentős mértékben kivédi ezeket a hatásokat. – Hogyan valósul meg konkrétan a vertikális integráció az Univer esetében? Palotás Gábor – Amikor az éves szükségleteinket kiszámoljuk és összeállítjuk, hogy körülbelül milyen fajtákból szeretnénk ezt összeállítani, azt követően már a szaporítóanyagokat is mi helyezzük ki a termelőkhöz. Ezért nem kell fizetniük, majd a termék beszállításakor történik meg a költségek jóváírása, a vetőmag levonása az árból. A kulcs az, hogy azt a fajtát, olyan mennyiségben és olyan minőségű szaporítóanyaggal helyezzük ki, amilyen minőségű termékre szükségünk van. Az általunk kihelyezett, fémzárolt szaporítóanyag minősége, elsődlegesen a csírázóképessége, garantált. Ugyanilyen fontosságú az egyöntetűség. Fontos tudni, hogy a szürkegazdaságnak része az úgynevezett magfogás, a saját szaporítás. Nem legális, de tudjuk, hogy létezik. Sajnos a minősége soha nem olyan, mint a fémzárolt vetőmagé, és az idegen beporzás és a fajtatisztaság kérdése is felmerülhet. A mi esetünkben megbízható forrásból, megbízható minőségű vetőmagot helyezünk ki, de itt nem ér véget a kapcsolatunk a termelőkkel. Nem is akkor látjuk egymást legközelebb, amikor behozzák a termést, a kétirányú információcsere folyamatos. A termeltetési részleg munkatársai folyamatosan látogatják a termelőket. A látogatások célja részben szaktanácsadás, részben monitoring, ugyanakkor kölcsönös tanulási folyamat is, ahol a mi munkatársaink is hasznos további ismeretekhez jutnak. Bizonyos követelményeket érvényesíteni tudunk a termesztéstechnológiát illetően is. Folyamatos helyzetfelmérés zajlik, tisztában vagyunk jó előre azzal, ha valahol kiesésre kell számítani, tisztában vagyunk a várható hozammal. Nem akkor szembesülünk a problémákkal, amikor egy helyzet már kialakult, folyamatos, élő és kétoldalú a kapcsolatunk a szerződéses partnereinkkel. Bizonyos esetekben a finanszírozásban is tudunk segíteni, ha valaki netán rászorul erre. Szarka Balázs – Túl azon, hogy szaktanácsadást végeznek a kollégáink, megtanítják a termelőinket a folyamatos ellenőrzés szükségességére is. Mert a minőséget minden áron garantálni kell. Előfordult a gyakorlatunkban, hogy kihelyeztük a fémzárolt vetőmagot a termelőhöz, aki a felét eladta, és helyette olcsó vetőmagot vásárolt, azzal pótolta. – Volt már rá példa, hogy a beszállított terméket épp ilyen minőségi kifogásokra hivatkozva nem vették át? Szarka Balázs – Vannak bizonyos kizáró okok. Szerencsére ritkán fordul elő, hiszen a kollégáink a termőciklus számos pontján látják a területet és a növények fejlődését, állapotát. Az idegen fajta a szakembernek azonnal szemet szúr. Palotás Gábor – Ha egy táblánál ki kell zárni valamilyen okból a termés átvételét, az már jóval hamarabb kiderül, mint a betakarítás ideje. De elvileg elképzelhető egy szállítmány visszautasítása. Régebben gyakoribb volt, manapság már szinte elenyésző. A termelőink eleve tisztában vannak a követelményekkel. Nekünk az a célunk, hogy ami hozzánk beérkezik, az megfeleljen a szigorú elvárásoknak. Bent a telepen, az átvételnél már nincs lehetőség sem válogatni, sem vitatkozni a történteken.
