Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 1. szám - Kontra Miklós–Molnár Mária: Hogyan ö-zött Bálint Sándor?
117 Temesi Ferenc (2000) „a legszebben őző magyar írónk”-nak nevezte egy köszöntésében. Ő maga (Tóth 1987: 118) az ö-zés kapcsán így emlékezett Bálint Sándorra: „Szerénységem pedig erősebben zöngette ö hangját, mint aki Szegeden tanulta a Miatyánkot. Falum nyelvét nem rontotta iskola, újság, rádió. Csöpörödésem idején még úgy dörmögött, ahogy annak idején kihozták Szegedről. […] Bálint Sándorral az ö-zés szent nevében barátkoztunk össze. Ahogy ő mondta, olyan telefon vagyok néki, aki tárcsázásra száz évekkel régebbi nyelven válaszol.” Nos, ebben a nyugdíjas könyvtáros kollégáknak elmondott beszéd részletében Tóth Béla 58 ö-zhető szótagból 53-at mondott ö-vel, vagyis ö-zése 91%-os volt. 2. Bálint Sándor beszédének tanulmányozása része a Szögedi Szociolingvisztikai Interjúval (lásd pl. Kontra ‒ Németh ‒ Sinkovics 2016) kapcsolatos munkálatainknak. Bálint Sándor (1904‒1980) néprajzkutató, népnyelvkutató, „a legszögedibb szögedi”, akinek munkái ( Szegedi szótár, Tombácz János meséi stb.) nélkül a SZÖSZI-hez hozzá se tudtunk volna fogni. Amit elemezni fogunk, az Trogmayer Ottó 2 beszélgetése Bálint Sándorral, ami 1979. július 9-én, 21 óra 45 perckor került adásba a Magyar Televízióban (s amit 1980. június 11-én, 22 óra 15 perckor, vagyis Bálint halála után egy hónappal megismételtek). Az interjú szövegének szerkesztett változata megjelent nyomtatásban is: először 1994-ben (Legszögedibb szögedi), majd 2004-ben („A legszögedibb szögedi”). Ezekben a szerkesztett változatokban persze az ö-zés nincs következetesen jelölve, pl. az 1994. évi közleményben az interjú első ö-zött szava ( nevelködtem föl) ö-vel van lejegyezve, de a második ( legjellegzetösebb ) e-vel, a 2004. éviben pedig mindkét szó evel szerepel. A televíziós interjút megelőzte egy 1977-es előzetes beszélgetés is, aminek szerkesztett szövege szintén megjelent nyomtatásban (Trogmayer 1987). A televíziós interjú szövegét ( http://nava.hu/id/1380360 ) Sinkovics Balázs rögzítette mikrofonnal. A felvétel minőségéhez képest Bálint Sándor beszéde általában jól érthető, ugyanakkor az <e-ö> kódok 3 száma a korábbi SZÖSZI-tapasztalatokhoz képest elég magas. A hangfelvételt Molnár Mária átírta és kódolta ELAN-nal, pontosabban a narrátor és Trogmayer mondatait gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta, s csak Bálint Sándor beszédét kódolta, legfőképpen az ö-zés szempontjából. Az itteni elemzés a két szerző közös munkája. A teljes műsor hossza a zenei betétekkel 50 perc. 3. Először vessünk egy futó pillantást a variábilisan és az invariábilisan előforduló szövegszavak egy részére. Bálint Sándor invariábilisan használta az édös, édösanyám, édösanyja; egységös; gyerökfővel, gyerökkoromba, gyerökkori szavakat, ugyanakkor váltakozva használta a következőket: asziszem ~ asziszöm ’azt hiszem’ , ember ~ embör, ezek ~ ezök, meg(szakítás) ~ mög(felelő), minden ~ mindön, örökítette ~ örökítötte, szeretek ~ szeretök, szegedi ~ szögedi, úgynevezett ~ úgynevezött, születtek meg ~ érdemlöm mög, keresztül ~ körösztül . 4 . Az interjúban Bálint Sándor összesen 315 ö-zhető szótagot mondott ki. E 315 szótag 33%-át e-zte, 49,2%-át ö-zte, s a fennmaradó 17,8%-ban olyan szavakat mondott ki, amelyekről úgy tudjuk, a mai beszélők nagyszülei még özték őket, de ma már evel ejtik azok is, akik özve beszélnek, pl. „nagymamám még azt mondta volna, hogy 2 Trogmayer Ottó 1934-ben Budapesten született, de gyermekkorát Komáromban töltötte. 1956 nyarától volt Szegeden régész-muzeológus, 1970-től igazgató. Az interjúban e-ző változattal beszél. 3 Amikor a lejegyző nem tudta eldönteni, hogy adott szótagban e vagy ö hangot hall, akkor ezt <e-ö> kóddal jelölte.
