Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 9. szám - Kurdy Fehér János: A tenger emlékei; Egy döntés előzményei; A parancs; Világzene (versek)
44 remegő orral, nyitott fülekkel, javításra készen, újrakezdve, de gyakorlottan válogatom az imatorony szótégláit és köveit követve mindent, amit ma vetítenek, és kidobálva mindent, ami felesleges, és megtörné a tengert hullámait felettem, hogy rajtuk át felnézhessek. Mindent, amit a kezem fogott, a szemem látott, egyszerre és kicsinyítve az emlékezet nedves kötelére feszítve, meglepő nyugalommal, hogy a vitorla felfoga a szelet, elindulok utamra, körbe-körbe nyílegyenesen, mert sejtem, hogy így volt, és így lesz, míg én gondozom a kertet, vagy majd áthúzza más a növények és önmaga vakhálóját. Egy döntés előzményei A vérmes inkvizítor-tiszt meditáló szerzetessé alakul a reggeli kontemplációjában, majd Dunakeszinél lassult a belső sáv, az oldaltükörben egy szürke BMW nagyobbodott gyorsan, villám index, és kivágott a dzsippel. A középső visszapillantóban látta, a figura elképedt, felharsant a duda. Kis üldözés a reggeli csúcsban. A figura rátapadt, ő befékezett: a gyömbéres narancsos tea az adrenalinnal párhuzamosan emelkedett, az agy és a gyomor összeértek , és beleálltak a kezdődő nap jelentéscentrumába. Aztán győzött a sok előzmény. Lehúzódott a jobb sávba, a figura pedig elévágott, felemelte középső újját, ő pedig rávillantott négyszer, és lekapta kapucniját, kopasz fejét a szélvédőhöz tolta, elejét vette a további hercehurcának.
