Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 9. szám - Zelei Miklós: Tücsökzene
12 – Gyerünk! – Keressük! Szétverik a koponyáját, szétfeszítik a homlokcsontját és a falcsontjait. K ézzel szedik ki az agyát, tenyérrel tapicskolják szét a szürke- és a fehérállományt a betonon, keresik a smukkot, készpénzt, valutát, aranyórát, nercbundát, titkos lakáskiutalást. Mire a rendőrség és a munkásőrség közös járőre kiérkezik, csak egy törött fülbevalót, egy cafatokra tépett blézert meg egy fél pár trottőrcipőt találnak a vértől iszamos betonpadlón. Fölveszik a jegyzőkönyvet: a fiatal nőt ismeretlen tettesek támadták meg, akik a cselekmény befejeztével a helyszínről ejtőernyővel távoztak. Kell a gyűlölet, bólogat Huszár Vince. De az értelmes gyűlölet! És védelmébe veszi a külkereskedelmi vállalati, ahogy írja a Hatvanezer publioldalán: megmozdulást. Az ügyeskedőket meg elítéli. A káros mentalitást, amely mostanában kezd kicsírázni, és a pénzt tekinti a legfontosabbnak, amelyhez ráadásul munka nélkül, értéktelen kacat eladogatásával akar hozzájutni. Ennek a gondolkodásmódnak, Huszár Vince fogalmazás közben ügyel rá, hogy ne használja kétszer egymás után a mentalitás szót, vegyük elejét idejekorán! „Ószeresek vagyunk? Külföldön ócska flaskákkal jelenünk meg?” – teszi föl a kérdést cikkében. „Nem! A jövőt építjük. Ezt kell a világnak megmutatnunk!” A Szürkehegedőgyár és Hamiskotta K özpont titkárai és első titkára is fölfigyel az erotikus pillanatra, amikor a vakond feleségül kéri az albatroszt, vizek nagy madarát, és ráveszi, a ganéba együtt fúrjanak lejáratot, mert belül olyan végtelen, szabad kékség tárul majd föl, amilyen a történelemben még soha és sehol nem volt. Dicséretet kap Huszár Vince is, amiért ilyen szorgalmasan látja el a násznagy teendőit. És szigorúan titkosan felordítanak: – Ahá! – röhögnek. – Még tovább lehet feszíteni a húrt – lecsökkentik a főnyereményt és fölemelik az ára kat. Ekkor lesz a Hatvanezerből valóban hatvanezer. Mert viszonylag rég óta kivételesen sok, százharmincezer példány fogy belőle, s ezzel a címmel is fut: Százharmincezer. De a lakosságból, az eredeti szándékkal ellentétben, mételyező gondolatokat is kivált, mint például a dáridózás, a gazdagodás. Szerkesztéspolitikai hibák, oda nem figyelés következtében olykor ilyen felfogást közvetít feléjük, fülledt erotikát, nyugati életérzést, ami nem cél. Kell a vita, de nem parttalanul. A Szürkehegedőgyár és Hamiskotta Központ Politikai Bizottságának határozatával a sajtótermék példányszámát hatvenezerben rögzíti k, s elrendelik, hogy ezzel a címmel jelenjen is meg. A példányszámcsökkent és következtében Huszár Vince jö vedelme is alacsonyabb lesz, de ő ennek örül. Néhány kolléga ellenben azt szeretné, ha a lap Hatvanötezer címmel futna. Nikotintól besárgult ujjukkal ajkukhoz emelik füstszűrő nélküli Symphoniájukat, és nagyokat slukkolva suttogják: – Ö tvenhat is el volna rejtve a címben, és a példányszám is magasabb lenne. Ötezer példány az húszezer olvasó. – Minek annyi? – kérdezi Huszár Vince, és mindenkit óva int a pártellenes nézetek hangoztatásától.
