Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - „Hálás vagyok a sorsnak, hogy történészként levéltárban kezdhettem a pályámat” (Tóth Ágnes történésszel, az MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltárának egykori igazgatójával beszélget Sági Norberta)
207 megyei kronológiája című kétkötetes munkát összeállítottuk, megírtuk. 4 Mi településenként állítottuk össze a történéseket. Nagyon sok munka volt, míg a különböző iratokból származó, egymásnak teljesen ellentmondó információkat ütköztettük, és egy elfogadható kronológiát állítottunk össze. Úgy ítélem meg, hogy eljutottunk addig, amíg lehetett, a szakma és a nagyközönség visszajelzése is ezt igazolta. Évekkel később Orgoványi István és Tánczos-Szabó Ágota készített egy dokumentumkötetet 5 , ami szintén a levéltár kiadásában jelent meg. Ebben szerkesztőként még közreműködtem. Megítélésem szerint egy monográfia megírása mindig a vége egy eseménytörténet, egy folyamat feldolgozásának. Először a kronológiát kell összeállítani, aztán a súlypontokat, különbségeket látva, az óriási iratanyagból dokumentumköteteket kell létrehozni, és hát a harmadik láb, a monográfia megírása még hiányzik Bács-Kiskun megyében. Az összefüggések feltárása, megírása várat magára, azzal együtt, hogy az események és a személyek adattára, amiben rövid leírás, rövid biográfia is található, az összefüggésekre is rámutató kétkötetes kronológia elkészült. De az igazi mérleg, a monográfia még hiányzik. Ez már másnak a feladata lesz. – Az ön fő kutatási területe a német nemzetiség 20. századi története lett. – Igen, a katymári németek kitelepítésétől elindulva megmaradtam ennél a témánál. Koncentrikus körökben bővítettem a témát, mind területileg, mind időben. Ez a módszer újabb és újabb kutatási kérdések involválódását hozta magával. Először egy-egy települést vizsgáltam, utána az észak-bácskai németek kitelepítését dolgoztam fel a disszertációmban. A regionális földolgozáskor alulnézeti perspektívából közelítettem a témához. 1993-ban jelent meg a németek kitelepítését, a szlovák–magyar lakosságcserét és a belső mozgások összefüggéseit feldolgozó könyvem. 6 Amikor a háború utáni kényszermigráció összefüggéseit megírtam, akkor felfigyeltem egy jelenségre, nevezetesen, hogy a kitelepített magyarországi németek egy része visszaszökött Magyarországra. Utána ez lett a következő nagyobb témám 7 , mert érdekelt, hogy mi motiválta azokat az embereket, akiket mindenüktől megfosztottak, arra, hogy illegálisan, határokon átszökve, a magyar hatóságok retorziójától tartva egy társadalom alatti létbe, állampolgárság nélkül ide visszajöjjenek. Ennek a témának a kapcsán kezdtem el használni az oral historyt. Helyi lokalitásból indulva, a kutatási kérdéseket 4 1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára. [Szerk. Tóth Ágnes]. [Az adatgyűjtést végezte: Orgoványi István, Pető Melinda, Tóth Ágnes]. [A kronológiát összeáll. és az életrajzokat írta: Orgoványi István, Pető Melinda]. Kecskemét. BKMÖL, 2000. 1–2. köt. 829. 1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára. 2. javított, átdolgozott kiad. [Szerk. Tóth Ágnes]. [Az adatgyűjtést végezte: Orgoványi István, Pető Melinda, Tóth Ágnes]. [A kronológiát összeállította és az életrajzokat írta: Orgoványi István, Pető Melinda]. Az átdolgozást végezte Orgoványi István. Kecskemét. BKMÖL, 2001. 1–2. köt. 847. 5 1956 Bács-Kiskun megyében [Szerk. Tóth Ágnes], Kecskemét. BKMÖL, 2006. 538 p. 6 Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák–magyar lakosságcsere összefüggései. Kecskemét. BKMÖL, 1993. [!1994]. 221. 7 Tóth Ágnes: Hazatértek. A németországi kitelepítésből visszatért magyarországi németek meg- próbáltatásainak emlékezete. Budapest, 2008. 375.
