Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - „Szívügyem volt a levéltári iratanyag” (Péterné Fehér Mária ny. főlevéltárossal Kriskó János beszélget)
189 szerettem a rendet az életemben. Hogy miért volt izgalmas? Képzelje el, ott van egy halom papír. Mindenekelőtt kell egy eleve meglévő vonzalom az iratok felé, mert anélkül nem megy. Aztán meg nagy kihívás szakmai értelemben, hogy én alakítom ki történelmi ismereteim alapján az iratok logikus rendszerét. Ez persze jórészt a gyűjteményes iratanyagokra vonatkozik. A hivataloknak, egyéb szervezeteknek volt egy bizonyos működési rendszerük, és ennek megfelelően kezelték, őrizték irataikat is. Itt eleve adott volt a rendszer. A rendezési munkát egész pályám során mindvégig nagy élvezettel, szorgalommal és izgalommal végeztem. A munkám másik izgalmas rész ét képezte az í rás. Mindig Kecskemét város történetével, itt élt személyek élettörténetével foglalkoztam, ilyen tárgyú tanulmányokat, cikkeket írtam. Az írás számomra leginkább a nyomozáshoz hasonlít, ahogyan az adatokat kikeresem az irattömegből, hogy minél pontosabban, hitelesebben írjam l e a történteket. Mindig is nagy türelmem volt ahhoz, hogy az adott témához szükséges adatokat felkutassam, és segítségükkel értelmezzem az adott történelmi eseményt, vagy bemutassam az egykor élt híres személyt. Ezért mondtam, hogy talán predesztinálva voltam erre az állásra. – A Kecskemétre vonatkozó iratanyagot a levéltár városházi részlegében őrzik. Mikortól áll rendelkezésre érdemi iratanyag? – Sajnos korántsem a kezdetektől. Kézenfekvő, hogy a 650 éves évforduló kapcsán az 1368-as oklevél kerül szóba, amiben először említik Kecskemétet mint mezővárost. Bár ez egy picit sántít. Nagy Lajos király 1353-ban kelt oklevelében mint possessio t , helységet, említik Kecskemétet, az 1368-ban kelt oklevél pedig, amely a margitszigeti apácák számára történt határjárásról szól, Cegl édet, Nagykőröst és Kecskemétet „ oppidum seu villa ”-nak, azaz mezővárosnak és falunak jelöli. Sajnos nem konkretizálja ez az oklevél, hogy melyik az oppidum , és melyik a villa , Cegléd, Nagykőrös vagy Kecskemét? Magam kicsit fenntartással kezelem a dolgot, de 1968-ban, a város 600 éves évfordulóján ezt a dátumot fogadták el Kecskemét városi létezése első hiteles dokumentumának. Ez a két oklevél nincs meg a levéltárban, mivel az oklevelek nem Kecskemétről és nem Kecskemétnek szóltak. Az Országos Levéltárban találhatók, de az 1368-ban íródott oklevélről van fotókópiánk. A háborúk, tűzvészek majdnem mindig az iratok pusztulásával jártak együtt. A Kecskemét múltját őrző iratok nagy számban vesztek oda a török hódoltság 150 éve és az 1707-es rác dúlás 2 alatt. És ott volt a második világháború, amikor talán az egyik legnagyobb kárt szenvedte el a város levéltára. A legkorábbi irat, amit a várossal kapcsolatban őrzünk, 1557-es, az ötvös céh szabályzata. Szegedről menekült ötvösök itt akartak letelepedni, és az ő céhszabályzatuk mintájára alkották meg a kecskeméti ötvös céh szabályzatát. Hornyik János idejében – és e zért is nagyon fontosak még ma is az ő munkái – még több 2 1707 áprilisában a „vad rácok” rajtaütöttek Kecskeméten, és kirabolták, majd felégették azt. Egy kora hajnali órában 2000 lovas és 1000 gyalogos rác lepte meg az alvó mezővárost; mire a segítség megérkezett, a támadók eltűntek, számos foglyot és gazdag zsákmányt (több mint 100 ezer aranyforint értékben) hurcoltak magukkal, valamint közel másfél száz ártatlan és fegyvertelen embert gyilkoltak meg.
