Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 7-8. szám - Fekete J. József: Az idegenség határai

egyetlen arccal: sokkal több lehetnénk, ezer változat, az csak a természet hervatagságá- ra jellemző, hogy egy anyának csak egy-egy alakot sikerül szülnie magából! Évmilliók előtt bizonyára ezret és ezret szórt ki a testéből, millió mag millió különféle színes életet élt, ma azonban ez a millió változat csak csökevény ösztönök, ingerlő lehetőségek alakjában van meg bennünk, és a színészkedés nem más, mint nyomorúságos pótlása az elveszett ezerféle életnek. A színész így visszamerül az őstermészet legősibb termékenységi állapotába, s aki az őstermészetbe merül vissza, az istenekhez tér vissza." Ehhez fűzhetjük hozzá David Winchester megállapítását, miszerint: „Az átváltozás + a dolgok feletti uralom a művészet részét képezi már azóta, hogy a barlangi művészek étrendjüket felfestették a falra."

Természetesen nem árt óvatosnak lenni a bennünk burjánzó szerzői entitásokkal. Egyre gyakrabban tapasztalom, hogy az ujjaimat használó szerzői alak válla fölött valamelyik másik bámul a képernyőre, és később látom, gátlástalanul lopott a másiktól. Mintha a senki földjén táboroznának. Bennragadtak az idő és a tér kíméletlen csapdájába.

194