Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 7-8. szám - Sasvári Edit: Konjunktúra plusz kiszorítás (Kassák Lajos önköltséges kiállítása a budapesti Fényes Adolf Teremben)
erkölcsöt sértő" jellegük miatt elfogadhatatlannak tart, az ilyen anyag bemutatását továbbra sem engedélyezi. A tervezet bírálói javasolták, hogy az új rendszert kísérleti jelleggel vezessék be, és egy próbaév után véglegesítsék. A Kiállítási Intézményekhez tartozó Fényes Adolf Terem erre a célra adott volt, és már korábban is arra volt kiszemelve, hogy a „problémás művészeket", illetve szerény tehetségű, felülről protezsált alkotókat mutassanak itt be. A terem nyitvatartási ideje olyannyira korlátozott volt, hogy a három hétre meghirdetett kiállítás mindössze 9 napon volt csak látogatható.21 így lett a kísérleti jelleggel bevezetett önköltséges kiállítás első számú alanya Kassák Lajos. Kassák 1965 tavaszán, friss Kossuth-díjasként most már személyesen Kádár Jánoshoz fordult életmű-kiállítása ügyében. Kádár megbízásából az MSZMP KB Kulturális Osztályán fogadták Kassákot, akit ezt követően a kiállítások engedélyeztetésére vonatkozó szabályokra hivatkozva a minisztériumhoz és a szövetséghez irányítottak.22 Ugyanakkor a látogatásáról kapcsolatos feljegyzésből az is kiderült, hogy valójában csak hitegették őt, de nem akarták odaadni az Ernst Múzeumot Kassáknak, hanem csupán egy kisebb kiállítóhelyiséget szántak neki23 24 Az 1965 és 1967 közötti két évben Kassák kiállításának ügye és megvalósíthatósága komoly fejtörést okozott a kulturális és politikai vezetésnek. „Ha nem Kassákról lenne szó, nem jelentene különösebb gondot számomra a döntés. Természetesen elutasítanám, vagy pedig csak egy igen zártkörű a kuriozitás igényével fellépő kiállítást csinálnánk belőle"211 - írta 1966 tavaszán Ormos Tibor, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus vezetője Aczél Györgynek. Még bizonyításra vár ez a feltevés, de elképzelhető, hogy maga Kassák adta meg a végső lökést a fizetős rendszer bevezetéséhez. 1965-ös pártközponti látogatásakor ugyanis azt kérte, hogy „az állam biztosítsa a kiállításra" az Ernst Múzeumot számára, de felvetette, hogy „a kiállítás egyéb költségeit - ha másként nem megy - ő maga vállalja".25 Végül az a döntés született, „Kassák Lajos festményeinek kiállítását önköltséges alapon kellene engedélyezni, amennyiben megvalósul a Fényes Adolf Teremben az önköltséges kiállítások rendszere" 26 1967. március 3-án megnyílt tehát Kassák képarchitektúra-kiállítása a Fényes Adolf Teremben. A kiállításhoz kis katalógus is készült többek között Victor Vasarely, Michel Seuphor és Jean Arp szövegeivel. Sokféle információ van arra 21 Csapiár, 2006. 22 Köpeczi Béla előterjesztése a Politikai Bizottság részére (Kassák Lajos kiállítása ügyében), Budapest, 1965. május 19., MOL - KS 288.f.5./366.őe. (1965.05.25) 7R/115. 23 „Kulturális politikánk alapelvének megfelelően Kassák állítson ki a saját költségén. Tekintettel arra, hogy az Ernst Múzeum hosszú időre foglalt, egy kisebb teremben lehet kiállítást rendezni." Idézett dokumentum. Azt, hogy Kassáknak nem mondták meg világosan, hogy nem kapja meg az Ernst Múzeumot kiállítás céljára, bizonyítja, hogy már megtervezte a kiállítás plakátját is. 24 Ormos Tibor, a Magyar Képző- és Iparművészeti Lektorátus igazgatójának levele Aczél Györgyhöz. 1966. március 22. 25 Köpeczi Béla előterjesztése a Politikai Bizottság részére (Kassák Lajos kiállítása ügyében), Budapest, 1965. május 19., MÓL - Ks 288.f.5./366.őe. (1965.05.25) 7R/115 26 Gádor Endre feljegyzése Aczél Györgyhöz. 1966. július 19. MÓL. 66
