Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 6. szám - Sümegi György: Perlrott Csaba Vilmos a Kecskeméti Művésztelepen

stb.) és meghatározó városi figuráit (pl. Sinkó Ervin városparancsnok).44 Perlrottnak - Iványi-Grünwald és Pátzay Pál mellett - vezetői szerepet szántak a művésztelep köztulajdonba vétele esetén45, ám erre az idő rövidsége miatt már nem kerülhetett sor.

Perlrott egy évtizedes hazai és külföldi tanulmányai után került Kecskemétre. Addigra a festői tapasztalatok és a kiküzdött egyéni alkotói gyakorlata sajátos fölfogású festőt érleltek meg benne. A merész kísérletező, a műveivel szélsőségesen elutasító véleményeket is provokáló festő az 1910-es évek elejére meghiggadt, az addigi tanulságokat és hatásokat szintetizálva dolgozott. Még az emberi test közvetlen tanulmányozását, a modell utáni rajzolást is szorgalmasan gyakorolja, és néhány kiemelkedő aktkompozíciója született46 Színes rajzai, festmények vázlatai, előtanulmányai is maradtak fönn ebből a periódusából.47 48

Portréi közül - a Herman Lipót említéséből tudott Béhr Hildáét kivéve - csak Lőwy Ödön arcképét48 tudjuk azonosítani.49 Az újságíró, lapszerkesztő Lőwy Ödön a Magyar Alföld hasábjain következetesen kiállt a művésztelep ügye, a modern művészet és Perlrott személye mellett. Kmetty János megfogalmazásában: „A sajtóban voltak viták, Lőwy Ödön dr. volt a sajtóvita lelke. "50 Ugyancsak Herman Lipót Naplójából tudjuk azt is, hogy Perlrott és Lőwy már 1910-ben megismerkedtek, és ő lett a festő műveinek a legjelentősebb gyűjtője Kecskeméten.51 Az 1907-es, emblematikus Önarcképe után az 1910-es évek elején festhette az eredetileg Lőwy Ödön gyűjteményébe tartozó Önarckép szoborral című kompozícióját.52 Ezen fölfokozott, Matisse és a fauves-ok színvilágát egybeolvasztó, expresszív előadásmódban mutatja be magát félfordulatban. A kétkedést

44 Gráber kecskeméti, 1919-es emlékidézésének zárómondata: „Szomorú idők jártak. Mi Perlrott Csabával karácsonykor összeházasodtunk." Gráber Margit: Emlékezések könyve. Gondolat Kiadó, Bp., 1991. 7-9.

45 KM dokumentumai, 2009. 373.

46 Akt-tanulmány. Nyugat, 1913. VI. évf. II. k. 511., Csaba Vilmos a Nyugatban. Kecskeméti Lapok, 1913. október 3. 2. Újraközli: KM dokumentumai, 2009. 237. Perlrott aktstúdiumaiból a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Gyűjteménye őriz nagyobb kollekciót. Lásd még: Kettős női akt, 1914, papír, ceruza, 23x27,5 cm, j. n. Ferenczy Múzeum, Szentendre, ltsz.: 2009. 13.

47 Fák, 1910-es évek eleje, MNG. Rajzai közé számítjuk az életműben társtalan humoros kompozícióját: Az elromlott kocsi, Színházi Elet. 1918. 30. sz. 17. Ugyanezen lapszám 20. oldalán jelent meg Csaba bácsi, nincs melege? címen Dabis Rózsa Perlrott-karikatúrája.

48 Dr. Lőwy Ödön (1881-1936) ügyvéd, publicista, a kecskeméti szociáldemokrata pártszervezet egyik alapítója, a munkásbiztosító kecskeméti kerületi pénztárának a vezetője, a szociáldemokrata Magyar Alföld munkatársa (1911. aug. — 1914 közepe). 1914-ben Az Alföld címen négy lapszámot megért folyóiratot szerkesztett, amelyben Dobrovics Péter festőművész két írását is közölte. Romsics Ignác: „Az Alföld" - Kecskeméten. Adalékok a századelő sajtótörténetéhez. Forrás, 1975. november, VII. évf. 11. sz. 58-62.

49 Lőwy Ödön arcképe, papír, pasztell, 68*48 cm, j. 1. k.: Perlrott Csaba Vilmos, Katona József Múzeum, ltsz.: 81. 792

50 Kmetty János: Én Kecskeméten kétszer laktam. KM dokumentumai. 2009. 192-193.

51 A Földes Sáránál (Bp., Szent István krt. 20.) megmaradt, legalább húsz Perlrott Csaba festményt tartalmazó Lőwy Ödön-hagyatékból, az 1970-es évek közepén Kecskemét városa megvásárolta: a Kálvária, Don kanyar, Lőwy Ödön arcképe című festményeket.

52 Önarckép szoborral, 1910 körül, vászon, olaj, 76,5*64 cm, j. n. (Mgt.). Modern magyar festészet 1892- 1919. Szerk.: Kieselbach Tamás. Bp., 2003. 711. Perlrott 1910-es évtizedbeli műveiből jelentős együttest reprodukáltak ebben a kötetben: 653., 654., 656., 677., 679., 684., 693., 700., 742., 752., 774., 775., 788., 804., 807., 821., 822., 823., 824., 825., 829., 830., 832., 835., 839., 841., 845.

92