Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 6. szám - Sümegi György: Perlrott Csaba Vilmos a Kecskeméti Művésztelepen

mozgósítással kapcsolatos félelmek, hiszen képzőművészeket is behívtak, ők is alanyai a mozgósításnak. Sőt, a Perlrott által kecskeméti munkára meghívott37 Erős Andor38 az egyik első áldozata lett a Nagy Háborúnak. Perlrott a betegségei és vélhetően eredendő pacifizmusa miatt félt, rettegett a háborútól.39 Az isten szeme mindent lát!!!! című40, rajzolóinak a szerelem, az erotika területén történő elesését jósoló, humoros kompozíció elkészítésében ő is részt vett. A művésztelepen „árván, elhagyottan ásítoznak azok a helyek, ahol nem régen még az élet varázslatos ereje lüktetett" - jegyezte föl Hajnal József 1915 októberében. „Csak az egyetlen kiforrt, művészetének teljes erejében megkeményedett, mindig a legszebbet meglátva alkotó Perlrott Csaba Vilmost találtam megszokott helyén. /.../ Mintha a háború rettenetes, ölve is teremtő ereje szándékosan elkerülte volna a kecskeméti festőgárda utolsó mohikánját. /.../ Munkánál találtam Csabát, aki csendéletet keneget a vásznon. Csendéletet pingálgat, mintha nem is volnának letarolt égő városok. /.../ Csaba Vilmos képeiből a fónséges nyugalom sugárzik felénk. "41 Az enyhén ironikus, kicsit rosszalló hangütés hűen kifejezi azt a csodálkozást, amit a világfölfordulásban mindentől elvonuló, az eseményektől magát függetlenítő, csendéletet festő Perlrott keltett Hajnalban. Festőnknek nincs háborús tematikájú (ellentétben mesterével, Iványi-Grünwalddal) munkája. A következő, az 1916-os év nyarát a művésztelepen42 töltő Kassák Lajos is meghallja a háború fenyegető hangjait, „az orosz hadifoglyok bús férfikórusát", és alapvetően a háború kiszolgáltatottjaival szolidáris. Szerkeszti A Tett internacionális számát, a művésztelepen elsősorban a sógorára, Uitz Bélára figyel. Perlrott szerinte „állandóan a tüdőbetegségével bajlódik. /.../ A sorozó bizottságok szemei elől szeretne elrejtőzködni. Mindenkivel jóban van, de azért vigyáz, hogy senki ne férkőzhessen egészen közel hozzá. Akárha üvegbura alatt élne. /.../ Legföljebb egy festőnő van itt, s ők kettesben mintha megértenék egymást. "43 A Kassák emlegette festőnő, Gráber Margit, Iványi-Grünwald tanítványa, aki ugyancsak fölidézte kecskeméti élményeit: „nem felejtem el az első benyomásomat, ami a Művésztelep kertjében fogadott. Ott ült a Mester, szokott könnyed eleganciájában, ámde mezítláb. A ház lépcsőjén Perlrott Csabával és egy Matykó nevű fiatal festővel pénzeket dobáltak, magyarul snúroztak, mint az utcagyerekek." Gráber a megidézett humoros jeleneten túl nem mulasztja el fölsorolni az ott dolgozó kollégákat (1916 nyaráról Kassákot és a sógorát, Uitz Bélát) és a Tanácsköztársaság lendületes majd vészterhessé vált időszakának művésztelepi (Koszta József, Tornyai János

Magyar festők a Salon d'Automne kiállításain (1903-1913) és Magyar festők a Salon des Independats kiállításain (1905-1914). In: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904-1914. Szerk.: Passuth Krisztina, Szűcs György. Magyar Nemzeti Galéria, Bp., 2006. 319-325.

37 Ezt Kmetty János visszaemlékezéséből tudjuk, lásd: KM dokumentumai, 2009. 192-193.

38 Uitz Béla: Erős Andor (1889-1914). A Tett, 1916. január 20. II. évf. 6. szám, 100. Lásd még: KM dokumentumai, 2009. 305-306.

39 A háborúból a művésztelepre sérülten visszatérő Matykó Sándorral és többiekkel beszélgetve „Csaba azt mondta, hogy nincs az a tűzvonal, amelyik őt megtanítaná imádkozni" - jegyezte föl Járitz Józsa. Uaz, mint a 35. jegyzet.

40 Isten szeme mindent lát!!!! 1914. június, papír, ceruza, 275x447 mm, jelezve balra lentről a közép felé: Gulyás Sándor + 1914. június + Csaba Vilmos + 1914. június + Darvasi István + 1914. június + Matykó Sándor + 1914. június + Szabó Antal + 1914. június (Mgt., Bp.)

41 Hajnal József: Földindulás. Levelek és elbeszélések. Kecskemét, 1919. 27-28. Újraközölve: KM dokumentumai, 2009. 306-307.

42 Sümegi György: „A legprogresszívebb szabadságot, bátorságot szeretném." Kassák Lajos 1916-os, kecskeméti nyara. Forrás, 2012. március, 81-92.

43 Kassák Lajos: Egy ember élete. Magvető Kiadó, DL k. Bp., 1966. 992-1001.

91