Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 6. szám - Füzi László: A világ változása (II. rész)

23. írtam már, egynéhány politikai eseményen magam is részt vettem, tényként írom, ott voltam a lakiteleki sátorban, s néhány politikai eseményként értelmezhető megyei értekezleten. A különböző, akkor talán még ellenzékinek sem nevezett találkozók, mert nem emlékszem, hogy a monori vagy lakiteleki találkozóhoz bármilyen híradásban is hozzákapcsolták volna az ellenzéki jelzőt, szóval ezek­nek a találkozóknak a résztvevőit nagyobbrészt ismertem, olvastam tőlük, vagy találkoztam velük, ezért valójában akkor lepődtem meg, amikor olyan valakivel találkoztam, akivel addig még nem. Egyszer Zelei Miklós Kasza Lászlót mutatta be a kecskeméti művelődési ház lépcsőjén, ezen meglepődtem, akkor már elhit­tem, hogy közel a rendszerváltás, ha már a Szabad Európa Rádió tudósítója is megjelenik egy hazai politikai rendezvényen. Nyolcvankilenc novemberében, az emlékezetes irodalmi estünkön, itt történt meg Sziveri János utolsó nyilvánosság előtti szereplése, Szőcs Géza is a Szabad Európa Rádió tudósítójaként vett részt. Olvastam a híreket, tudtam sok mindenről, de a politika világához nem kerültem közelebb. 24. Ezerkilencszáznyolcvankilencet politikai forradalomként értelmeztem, legfonto­sabb eredményének a politikai élet vezetőinek eltüntetését, csöndes nyugalomba küldését tartottam. Mindezek mellett, számomra legalábbis, mintegy kísérőjelenségként zajlott le az egypártrendszer felszámolása s egy újfajta társadalmi rend kereteinek a kialakítása. A történések Magyarországon csöndesen, a külső szemlélő számára már-már békés elrendezettséggel zajlottak, mintha megint mindennek eleve elrendelt célja lett volna, s mintha minden történés egy előre meghatározott folyamat része lett volna. A történések nem az egész társadalom megmozdulásának eredményeképpen történtek meg, hanem inkább a társadalom egészének figyelmétől kísérve. A változások végigvitelére a benne résztvevők számára a társadalom szándéka, érdeklődése adott felhatalmazást. A változások irányítói közötti politikai-történelmi-gondolkodásbeli különböző­ségek a társadalom előtt nem mutatkoztak meg. A csalódottság, nem egy esetben a társadalmi kiábrándultság akkor következett be, amikor ezek a különbözőségek már a nagyobb nyilvánosság számára is nyilvánvalóvá váltak. 25. A politikai forradalom számos jelenséget magába foglal, hiszen átfogó kifeje­zés, az általa megjelölt fogalom gazdag tartalommal bír. Jelentősége megkér­dőjelezhetetlen a közvetlenül megfigyelhető jelenségek szintjén is, így az egyes következményei között sem lehet fontossági sorrendet felállítani. Ha lehetne, 80

Next

/
Thumbnails
Contents