Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 6. szám - Füzi László: A világ változása (II. rész)
Ha felidézek egy-egy fontosabb történést, akkor annak a történésnek a körülményeit is elő tudom bányászni az emlékezetemből, de ehhez már párperces gondolkodásra van szükségem. Azt, hogy az életünket akkor hogyan éltük meg, nem tudom felidézni. 6. Biztosan nehezen éltünk nyolcvankilencben is, gond volt akkor is bőven, mint mindig, a kölcsönök fizetése, fizettük a lakás részleteit, de ezt csak a mindig nehezen megélt hónapok tapasztalata és a most átnézett inflációs adatok alapján mondom, az életnek erre a részére nem emlékszem. Arra emlékszem, hogy szinte naponta jártam a könyvesboltokba, mindig jött valami új, korábban tiltott területekkel foglalkozó könyv. A könyveknek, lapoknak ez az áradata számomra talán a szamizdatban megjelenő Beszélő háromszázegyes parcellával foglalkozó számával kezdődött, ebben a stencilezett számban fényképek is voltak az ötvenhatban kivégzettek feltételezett elföldelési helyéről. Ötvenhat nyolcvankilencre a legalitás részévé lett, a korábbi tiltott téma hatalmas példányszámban kiadott könyveket hívott életre. Most a Tóbiás Áron által szerkesztett In memóriám Nagy Imre című könyvet veszem le a könyvespolcról, egyike a legalaposabb dokumentum- és emlékezésgyűjteménynek. Tóbiás Áront ismertem, valamikori rádiósként interjút készített Németh Lászlóval, ezt olvastam, egyszer együtt mentünk ki Kecskemétről Lakitelekre Lezsák Sándorhoz, most, kettőezer-tizenötben a könyvfesztiválon leültem mellé beszélgetni, kiadója sátra előtt egyedül ült, a Megmentett hangszalagok című könyve már keveseket foglalkoztatott. Egyszer majd valakinek össze kell gyűjtenie a rendszerváltás irodalmát, legfontosabb dokumentumait is. Össze kell gyűjtenie valakinek, mondom, a rendszerváltás dokumentumait, de aligha történik majd ez meg, ezt rögtön hozzáteszem ehhez a mondathoz. Aligha történik meg, mert ez a terület körülhatárolhatatlan, s mert a változások az élet minden területét érintették, mondom. Próbálom áttekinteni, a múltnak mely nagy területei bukkantak elő a rendszer- váltás időszakában. Rendezem magamban mindazt, amire emlékszem, aztán kellő felülemelkedettséggel azt mondom, minden olyan terület, amelyik valamilyen politikai vagy ideológiai töltettel bírt. Nemcsak a huszadik század eltüntetett, lehazudott, átnevezett történései, hanem minden jóval korábbról is, amit a politika a maga számára kisajátított, mondom. Ha valaki végigkövette ezt az időszakot, mondjuk, végigjegyzetelte az újságokat, akkor fontos történelmi ismeretekre tehetett szert, akár a Kossuth vagy Széchenyi alakja körüli vitákra gondolok, akár a huszadik század egészének politikai-ideológiai életére. Magyarországon a Monarchia berendezkedésétől, a huszadik század első évtizedének polgári radikálisaitól kezdve Tisza Istvánon, Károlyi Mihályon, Kun Bélán, Bethlen Istvánon Horthy Miklósig, a második világháborúig, a kiugrási kísérletekig, a holokausztig, a koalíciós időkig, aztán 65
