Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 6. szám - Kiss Benedek: Élettöredékek

egyetemre kiterjedő folyóirat követelésére - s mit ad isten, sikerült is elérni. 1964 novemberében készen is volt az első szám. Nagy erőfeszítések árán ugyan, de az ELTE KISZ VB és az Alkotókor vezetőségének jegyzésével több mint 160 oldalas, igazán komoly, színvonalas folyóiratként jelent meg, nagy példányszámban, s az egyetem hallgatói azonnal szétkapkodták. Tiszta szívvel volt a címe, s meg is felelt ennek. A. Gy. végzős filozófia szakos lett a főszerkesztő, aki nemcsak KISZ-tag, de párttag is volt, s nagyon ellentmondásos egyéniségként ismertem meg, irodalmi ambíciókkal, állandóan sertepertélve, de hál' istennek, kevés tehetséggel. A Rádió ösztöndíjasa volt többek között, ahova bekerülni egy fiatalnak szinte lehetetlenségszámba ment - ő meg ösztöndíjat húzott tőlük, hogy ott biztos állása legyen. S az Irodalmi Alaptól is kapott ösztöndíjat, aminek elnöke annak idején a jó emlékű Földeák János volt. Ugyanez vonatkozik S. P. Z.-re, aki meg Vas István támogatottjaként, amikor hasznosnak ítélte, még a Munkásőrségbe is belépett. O volt a szerkesztő, az egyetem után hosszú éveken keresztül a Rádió vezető munkatársa. A Tiszta szívvel szerkesztőbizottságában természetesen benne volt Bella Pista és Győri Zsiga is, több verssel szerepeltek is a lapban, s benne volt még többek között Pályi András, Oláh János, Rózsa Endre, Horgas Béla, s tanulmánnyal Farkas János akkor végző, később is neves filozófus, esszéista. De a legfontosabb talán az a rovat, aminek az volt a címe, hogy Sors, nyiss nekünk tért! Ebben folytonos és nagyon nyílt, szinte forradalmi vita zajlott a kor ifjúságáról, s Bella nyitóversei mellett talán ez volt a legnépszerűbb, legolvasottabb rész. A rovat későbbi számaiban is jelen volt, sőt egyre hangsúlyosabban, azzal a címmel, hogy Vallomás magunkról, a világról. Komoly viták alakultak ki, felkészült filozófiai és kritikai értekezések, amikben részt vett többek között a később is ismert Kis János, Farkas János, Haraszti Miklós, Bence György, Bertalan László, Horgas Béla, és természetesen A. Gy. A szépirodalom is nagyon nívós volt, s a már említetteken kívül megjelent például Utassy, Várady Szabolcs, Módos Péter, Bikácsy Gergely, Kamarás István, Szalai Pál, Csalog Judit, ízes Mihály, Kereszty András, Szentmihályi Szabó Péter stb. Én pedig - nem.

Négy száma jelent meg a Tiszta szívveinek (a 3. és 4. összevont szám volt 1966- ban), s ekkor, mint a Mozdulókat is korábban, szintén betiltották. Sőt, ez nem igazi kifejezés rá: nagy politikai botrány lett belőle. (Ugyanis foglakozott vele az akkoriban átkos Szabad Európa is.) Koczkás Sándor tanár úrtól kezdve mindenkit felelősségre vontak, megbüntettek, a párttagok fegyelmit kaptak. Koczkás tanár úr becsülettel kiállt tanítványai mellett, s le is váltották az Alkotókor vezetéséről. (Ha igaz, Török Endre vette át a helyét, de hozzá már nem jártam).

Egyébként nem értem, hogyan nem jelentem meg én a Tiszta szívvel egyetlen számában sem. A szerkesztők közül a fő-fő tekintély Bella volt, s vele is csakúgy jó barátságban voltam, mint Győri Zsigával. Ugyannyira, hogy az akkor házasodó Bella meghívott esküvői vacsorájára is a Feneketlen-tó melletti vendéglőbe, ahol a menyasszony Mályi Márta mellett csak édesanyja és mellettem az egyetemről csak „Zsiga" volt jelen. Zsiga meg a kollégiumban gépelte többek

41