Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 5. szám - Gyergyádesz László: „Vakító napsütés lángolt e vásznakon” (150 éve született Fényes Adolf)
dekoratív elemek, egyben a közös identitás kifejezői.”14 Fényes e téren mintaadó műveinek - így például az 1907-es Csendélet mézeskalács szívvel, vagy az 1910-es Mákoskalács - Kecskeméten őrzött társa az 1908-ban festett Terítés, pontosabban e típus életképi mozzanattal (bár a menyecske ruházata szervesen illeszthető a szimbolikus-dekoratív elemek közé) vegyített változata. Fényes tartalmi és stílusbeli törekvései ekkortájt ideológiailag a hazai szecessziós építészethez is kapcsolódnak, hiszen ahhoz hasonlóan a festészetben is felmerül célként a nemzeti (népi) és a modern jelzők együttes használata. Sokkal merészebb, s még további kutatásokat igénylő feltételezés a részünkről, hogy a keresztény ikonográfiái összefüggések az egyes tárgyakon (pl. vallásos olajnyomatok, szenteltvíztartó, kör ász) túl is jelen vannak e képeken. „Ha sorra vesszük azok névsorát, akik az 1905-öt követő tíz esztendőben a legmodernebb irányzatok képviselőitől vásároltak műalkotásokat, azt tapasztaljuk, hogy míg a történelmi nemesség soraiból elvétve sem találunk senkit, addig döntő többségük az asszimilálódó városi zsidóság köréből került ki."15 E gyűjtők körében - Rippl-Rónai József mellett - Fényes Adolf volt az egyik legnépszerűbb. Közülük talán a legjelentősebbnek, Nemes Marcellnek, aki 1911-ben két lépésben, összesen 80 képet ajándékozott Kecskemét városának, egész kollekciója volt a szolnoki mestertől. Bár a kecskeméti adomány nem tartalmazott Fényestől alkotást, a mellékletben is látható fő művek közül Nemes tulajdonában volt például a Testvérek, a Mákoskalács, és a Torta is.16 Kohner Adolf, aki részt vett a szolnoki telep alapításában, s közeli szászbereki birtoka révén is rendszeresen kapcsolatban volt az ott alkotókkal, szintén legalább 13 képet vásárolt a mestertől (a két leghíresebb a Kisvárosi délelőtt és az 1909 körül festett Kugler sütemények17 18), sőt önmagáról két portrét is rendelt tőle 1900-ban, majd négy évvel később.ls A többi gyűjtő közül említsük meg még a tőzsdei manővereiről elhíresült Krausz Simont is, akinek Fényes Adolftól - egy szolnoki és egy Velencében készült tájkép mellett - az itt is bemutatott Látogatás is megtalálható volt egykor a műgyűjteményében. Fényes Adolf 1912/1913 után készült képei már jóval kevésbé ismertek és kedveltek a műgyűjtők és a művészettörténészek körében. Születési, családi körülményeit ismerve e korszak eleje a leginkább érdekes a számunkra, hiszen Fényes - az addigiakhoz képest váratlanul - bibliai, ótestamentumi témákat kezd el festeni. „Mintha ezekkel válaszolna arra, hogy az addigi természetes kapcsolat megbomlik a magyar vezető 14 Róka Enikő: A népi élet modern poézise. In: XIX. Nemzet és művészet. Kép és önkép. Magyar Nemzeti Galéria, 2010. november 5. - 2011. április 3. Szerk.: Király Erzsébet, Róka Enikő, Veszprémi Nóra. Budapest, 2010. p. 378. 15 Molnos Péter: Kelet Párizsa a magyar Ugaron. In: Magyar Vadak. Párizstól Nagybányáig 1904-1914. Magyar Nemzeti Galéria, 2006. március 21. - július 30. Szerk.: Passuth Krisztina és Szűcs György. Budapest, 2006. p. 119. 16 Lásd róla pl. Németh István: Nemes Marcell, a mecénás. In: Nemes Marcell, a mecénás műgyűjtő. Szépművészeti Múzeum, 2011. október 26. - 2012. február 19. Katalógus. Szerk.: Németh István és Radványi Orsolya. Budapest, 2011. p. 69. 17 Ez nem azonos a képmellékletben található művel. A Magyar Nemzeti Galériában található alkotáshoz képest - az azonos cím ellenére - könnyen megkülönböztethető, s egyben jelentősen kisebb is (38,5x54 cm). 18 Molnos Péter: Aranykorok romjain. Budapest, 2015. pp. 102-103. 95
