Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 5. szám - Bogdán László: Napok a jósirodában

Rám mered, felderül. Köszönöm uram, Andromédára teszem minden pénzem, ha bejön, akkor egy időre megoldódnak a problémáim, nagyot kaszálok.

Egy iskolai egyenruhás kislány lép be, mögötte egy kamasz. Nem ülnek le, idegesek merednek rám.

Nem tudjuk eldönteni, maradjunk-e a pettingnél, ahogy eddig, vagy feküdjünk össze.

Hány évesek vagytok?

Tizenhat - suttogja a lány.

Én is - dadogja a srác.

Ne hazudj, ez mindent tud.

Tizenöt - vörösödik el a fiú.

Mindegy - legyintek nyugodtan elkezdhetitek szexuális életetek, szamárság lenne tovább várni. Tudjátok, hogyan kell védekezni, nem? Esetleg menjetek el egy szexuális tanácsadóhoz.

Jó alakú, karcsú, fekete hajú nő lép be.

Maga el akar válni - nézek a szemébe -, fél, hogy a férje nem megy bele a válásba, s a szeretője elhagyja, mert zsarolja magát, nem?

Mit tanácsol?

Váljon nyugodtan el, és éljen, ne törődjön a házsártos, féltékeny férjével. A német törvények szerint úgyis osztoznak a vagyonon, s többé nem lesz kiszolgáltatva senkinek.

Még meddig élek? - jön be egy alacsony, kopasz férfi, és kerekre táguló szemmel, félénken néz rám, nem is ül le.

Három évet - kezdem -, használja ki az időt, utazgasson, menjen el Görögországba, Svájcba, Itáliába, Spanyolországba, Amerikába, Thaiföldre, verje el a pénzét, örököse úgysincs, éljen már végre, uram! Mást, okosabbat nem tehet, három év múlva a fényvilágba költözik.

Hova? - döbben meg.

A másik világba. Az emberi test földi vonulásának befejeződése után, a hallhatatlan lélek kiszáll a tetemből, s fényként létezik tovább egy másik, általunk nem érzékelhető dimenzióban, de úgy, hogy megtartja személyiségét, megmaradnak emlékei. Igyekezzen kiélvezni hátralévő éveit.

Köszönöm uram - hajol meg és kimegy.

Gyere! - jön be Natasa, leveszi a köpenyem -, teljesen leizzadtál, tudsz róla? - Menjünk a barlangfürdőbe, ezúttal hoztam törülközőt. Nem vagy éhes?

Inkább szomjas, és hányingerem van.

Felvettem magnóra az egészet, az egyik bolondabb, mint a másik.

Felém nyújt egy sört, megiszom, hátramegyünk, levetkőzünk, beülünk a forró vízbe, a combjai közé húz, simogat. Egy fél óra múlva már a pincebárban ülünk, kiderül, a sör meleg.

Gyere, húzzunk le bort, öblíti ki a kancsót, én se ittam folyadékot reggel óta. Milyenre gondolsz?

A királyok borára, ebbe az egészbe előbb-utóbb beleőrülök. Az emberek reménytelenek.

Visszamegyünk, leülünk, töltök. Egymás után három pohárral iszunk meg.

Gyere - állok fel -, mindjárt rosszul leszek az éhségtől. Olyan ez az egész, mint egy bábtánc, mintha elmebetegek köröznének körülöttem, egy bolond körül. De ennek vége. Holnaptól a jós szabadságra megy, és kitűnik a képből.

21