Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 3. szám - Beke József: Archaikus elemek Arany János költői nyelvében
zéssel. [Ebben a jelben a szerző szövegei vannak.] A dőlt szedésű értelmezések Arany Jánostól származnak. ÁLGYUGÉP főnév Lajos ezenközben készül az ostromra, /.../ Számszeríjat, álgyu-, bástyatörő gépet, / Ácsai bárdolnak minden efféléket (Toldi sz. X. é. 43. vsz.) Eredetileg váluforma fakészület lehetett, melyből valami rugó eszközzel súlyos köveket lőttek ki. Arany J. ÁRMÁS főnév 'községi szolga' Lót-fut az ármás legottan: / Tíz órakor gyűlés lesz (A dévaványai... 147. sor); ...a falu minden csősze / És ármása hajtsa össze / A juhot egy akolba (A dévaványai... 359. sor) ASZALY főnév Csókolta ruháját, bő köntöse alját, / Könnyel potyogtatta bársonyos aszalyját.* (Buda halála III. é. 38. vsz.) * Aszály. Máig élő szó. Jelenti a népnél a női mellénynek derékon alul függő karéjait (pellempátyait). [...] Nálam itt csipkézett, rovátkolt szegély a köntös alján. Arany J. BANGÓ melléknév 'kába; bódult' Anikó meg visszaalakulván nőnek, / Most látja a kobzos, kit szeretett ő meg! / Ha eddig a báb volt, most a szép pillangó, / Ha eddig szerette, most a [kobzosnak] feje bangó. / Meg is kérte rögtön s Toldiné kiadta (Toldi sz. XII. é. 99. vsz.) BETÜSLIK ige '(területet) végigloholva átkutat' Ki tudja, mennyi földet / Betüslött, béfuta, / Míg volt urát föllelte / A jó öreg kutya! (Háziuraság 7) BITOR melléknév 'törvénytelen, jogbitorló (cselekvés)' Szemtelen életed, bitor országiásod [= uralkodásod], / Elmulasztott boszúd, férjhez szaladásod [...] Mind ellened vall, mint férj-gyilkosa ellen (Toldi sz. VIII. é. 82. vsz.) BITOR főnév 'jogbitorló személy' Károly volt az első, magyarok királya, /.../ Most fia országot, fia Lajos ennek: / Ki mondja bitomak? ki még idegennek? (Daliás i. II/TV. é. 13. vsz.) BŐSÉNY főnév Hosszú, elhagyatott falsikátor vala /.../ Melyet függő lámpa homályos bősénye* / Megöl világított egy mécs fakó fénye. (Murány o. III. szakasz 69. vsz.) *Bősény: lantorna. Hártya, mit üvege gyanánt használtak: ablakhoz, lámpához. Arany /. CANGA főnév 'fejős juh' Azután bírák uramék /.../ A csárdánál várjanak, még / Begyül a canga s bárány (A dévaványai... 362 //// (jelzőként) 'öreg' Különbség az, hogy míg apáink / Egy canga birkán „laktanak" [= lakomáztak]: / Nekünk cukor kell, sütve, főzve (Almanach... 8. vsz.) CSATKOS melléknév 'csatakos; lucskos' Csizmám talpa levált, köpenyem félig csupa kas- tos,* (Az elv. alk. II. é. 68. sor) *Kastos egy igénytelen tájszó, s annyit tesz, mint csatkos, csatkos pedig annyit tesz, mint kastos. Arany ]. CSOBÁNY, CSOBOLYÓ főnév 'kis hordószerű ivó, ill. italtároló edény' Sült ökör hevert szanaszét / János udvarában, / Két szarván boros csobányok, /... / Akinek tetszett, odament, / Az ökörből vágott, / S jót ivott rá a csobányból (János pap országa 8. vsz.) // Bort ez cso- bolyóban, az kecsketömlőben, / Kenyeret hoz amaz bükkfa tekenőben... (Toldi II. é. 3. vsz.) DÁSZKÁL főnév 'román kántortanító' Kérdik: ki és mi? hova mászkál? / Hang csúfos, a nyelv idegen; / Szepeg biz ő, s azt mondja: dászkál (Vándor cipó 5. vsz.) ELBELGUL ige '(nyelv, beszéd) hibássá, zavarossá válik' Megszaporodtak a sok prókátorok, összezavarták / A föld birtokosait: kiki a máséra törekvék, / Nyelvök is elbelgult, a tied szót mind csak enyémnek / Mondák (Az elv. alk. IV. é. 483. sor) [Vö. belga = hibás beszédű Új Magyar Tájszótár I. 423.] ELCSIZEL ige 'elcsen; ellop' Nem oly kelendő a szellemi áru [= a könyv] - / Kivéve, hogyha szél ur elcsizel / Némelykor egyet enyves körmivel (A lacikonyha 2. bekezdés 28. sor) 61