Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 3. szám - Beke József: Archaikus elemek Arany János költői nyelvében

rét bizonyítéka a következő adat is. A nagykőrösi tanársága után fönnmaradt saját kezű iskolai iratai között találunk egy jegyzéket, amelyet a gimnázium igazgatóságához 1854. november 26-án nyújtott be azokról a könyvekről, „mellyeket alulírt mint szakához tartozókat, a helybeli iskolai könyvtár részére, mindenek előtt meghozatni ajánl". Ennek 2. pontja így szól: „Régi Magyar Nyelvemlékek". Kiadja a Magyar Tudós Társaság I., IT, III. kötet és a nem sokára megjelenendő IV. kötet. (In: Arany-kéziratok, Nagykőrös, 1986. 27.)

Amint láttuk, a sajog szavunknak a ma használatos fáj, fáj dogál' jelentés mellett valaha volt egy másik értelme is: fénylik, csillog'. Arany bámulatosan gazdag szókincsében természetesen gyakran találkozhatunk olyan kifejezésekkel, amelyeknek nemcsak mai, hanem egészen más jelentésük is volt régi nyelvünkben. A Daliás idők egyik versszakában ezt olvashatjuk:

Fekete a zászló; de a gyászos falra*

Selyem, arany, ezüst fonállal kivarrva

Endre sorsát himzék négy rendbeli képen (Daliás idők IV. é. 2. vsz.)

Első olvasásra bizony furcsa ez: hogyan lehet falra hímezni? De a költő - mint előbb a sajog esetében - itt is maga megadja (még németül is) a magyarázatot: *Fala, kelmének: alapszíne (Boden) Arany J. Ugyanis e részletben arról van szó, hogy a fekete alapszínű zászló díszes ábrája figyelmeztet mindenkit Nagy Lajos itáliai hadjáratának céljára: a magyar király az Itáliában orvul meggyilkolt öccse, Endre halálát akarja megbosszulni.

Ugyancsak a szó régies és későbbi jelentésének különbségét láthatjuk az alkalom szó használatában. Amikor a kicsapongó életet élő Toldit váratlanul meglátogatja az édesanyja. A borgőzös fejű Toldi

Látta is ablakból; együgyü alkalmán Öreg anyját, amint várába befordul:

Rögtön kiocsúdott feje minden bortul...

...Szőrire, hátára zökkene Pejkónak,

S ki, az oldalajtón, megeredt felvágva:

Anyja elől futván a messze világba (Toldi szerelme VI. é. 39^40. vsz.)

Az alkalom mai jelentése: 'valamely cselekvés megtörténtéhez kedvező körülmény, időpont'. Az előbbi idézetbe azonban a szónak ez az értelme nem illeszthető bele, ugyanis az időpont éppen a legváratlanabb és legkedvezőtlenebb, hiszen Toldi most éppen nem akar találkozni anyjával, mert szégyelli züllött életmódját. De az alkalom szóhoz az előtte álló együgyű jelző sem illik, szinte értelmetlennek látszik. Bizony, mert sem az alkalom, sem a jelzője nem a ma megszokott értelemben szerepel itt. Az alkalom régies jelentése itt: 'közlekedési eszköz, jármű', így használja Arany máshol is: „Ki, mikor, minémű alkalommal indul" (Toldi szerelme VIII. é. 20. vsz.) (Gondoljunk a szó alk- tövére, s az ebből származó szavakra: a jármű is egyfajta alkotás, alkotmány.) Az együgyű pedig itt 'egyszerű'-t jelent,

46