Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 2. szám - Kalmár András Márton: Óhaj; Hársillatú dallam; Pirkadat; Múzeumkert (versek)

III.

Hallottam, lent mint kúszik a Tisza.

A múzeumkert ólmos fényben ült, tombolt a tér smaragdja, jáspisa, s a gyepből ismét árny-emlék hevült.

Aranyhaját a nimfa lassacskán kibontotta, fölém eresztette.

Fölkúsztam hívó fodrain, áfán eggyéváltunk, s belémsimult lelke.

A nyár, a nyár... Egy pillanatra csak, de bennem élt, tudom, hogy bennem élt, megérinthettem színes szellemét,

egy pillanatra, míg a csönd takart, lebegtem, mint szűz, illanó remény - nomád szeszély a nyár leheletén.