Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 12. szám - Hász Róbert: Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja

- Várom - ismerte el Winter úr. - Várom a nyugalmas, békés éveket. Hacsak előtte egy eltévedt, véletlen golyóbis által meg nem fosztatok tőlük.- Ilyesmire ne is gondoljon, Winter úr!- Már miért ne? Benne van a pakliban. És nem csak az enyémben, a magáéban is. Amália asszony nem szokott hangot adni félelmének, hogy idő előtt özveggyé teszi valami csavargó egy sötét sikátorban? Marcell megvonta a vállát.- Ezzel a félelemmel együtt kell élnünk - aztán megkérdezte: - Ilyen sok baja van Sára asszonnyal, Winter úr? Csupa panasz a házassága. Winter úr most eltolta maga elől a tányérját, elővett egy kék csíkos zsebkendőt, kifújta az orrát. Utána legyintett.- Ne is hallgasson rám, fiatal barátom, csak zsörtölődöm itt magának. Ha drága oldalbordám egy hétre hazautazik a nővéréhez, Pacsérra, már a harmadik napon hiányérzetem támad. Olyankor fölkelni sincs kedvem reggelente, mintha életerőm egy darabját is magával vitte volna a csomagjaiban. Bolond világ... Mire föleszmélünk, el is fogyott az életünk. Mondom én. Kiitta a bort, megtörölte bajuszát.- Ahogy azé a lányé is, a Paradisóból. Winter úr előző nap kiderítette, hogy a lányt, akit Falcione Áron mellett talál­tak holtan, Sótér Ilonkának hívták, szegedi születésű, három éve élt a városban. Hivatásos prostituált volt, papírral. A madám, Hildegárd asszony megkönnyezte a lány halálhírét. Látszott rajta, hogy valóban szerette, mondta Winter úr reggel, amikor Marcellnek és Milorádnak beszámolt tegnapi kiruccanásáról a bordély­házban.- Azok közé tartozott, akik a házon kívül is nyújtottak szolgáltatásokat. A Madám ezt csak keveseknek engedte meg. A lányok oda vannak bekvártélyoz- va a bordélyba, a kuncsaftokat a saját szobájukban fogadják. Pénzt nem vehetnek el tőlük, csak a Madám, a vendégek neki fizetnek, előre. Ilonkát szombat délután látták utoljára. Hívása volt, ketten is tanúsították, hogy szombat délután három óra tájékán elhagyta a házat. Azt azonban senki sem tudta megmondani, hova tartott. A Madám megbízott a lányban, máskor sem számoltatta be előre, hova, kihez fog kimenni. Odakinn egy csukott bérkocsi várta, ennyi. Már kerestetem a kocsist. Vasárnap a lányok szabadnaposak, így nem tűnt fel senkinek, hogy Ilonka nem tért vissza a házba. Annyit elárultak, hogy pár évvel korábban Falcione Áron gyakran igénybe vette a szolgáltatásait, olykor több napra is, hogy úgy mondjuk, „kibérelte".- Hozzátartozó, akit értesíthetnénk? - kérdezte tőle Milorád alparancsnok. Mihály már meghozta a friss kávét a Fehér Hajóból, hárman ülték körül a főnök asztalát, és szürcsölték a forró feketét.- Az anyja mosónő Szegeden - folytatta Winter úr -, a lány már évekkel koráb­ban elköltözött otthonról. Küldtem egy táviratot a szegedi kollégáknak, nézzenek utána Sótér Ilonkának és az anyja lakcímének. Ezek után Marcell beszámolt róla, mit tudott meg Falcione Áron állítólagos lili- omtiprásáról. Reggel ugyanis, amint felkelt, és meghallotta Julika szöszmötölését a konyhában, bement hozzá, leültette, kifaggatta az Égelhart családról. 20

Next

/
Thumbnails
Contents