Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 12. szám - Hász Róbert: Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja

Húsz Róbert Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja (kedd)- És maga, kedves Marcell, maga boldoggá tudja tenni Amália asszonyt? Már csak azért kérdezem, mert saját tapasztalatomból tudom, hogy legtöbbször semmi sem az, aminek látszik... Winter úr belemártotta kenyérdarabkáját a pörköltszaft maradékába, körbeve­zette a tányér szélén, majd a szájába gyömöszölte. S hogy könnyebben lenyelje, utána küldött néhány korty bort.- ...még a boldogság sem - fejezte be a megkezdett mondatot, miután letette a poharat.- Látja, ebben tökéletesen igaza van - felelte Marcell. Villájával szórakozottan babrált az ételben. Annyira átfagyott délelőtt a kocsin, hogy úgy érezte, a hideg a csontjaiból árad kifelé, és sosem akar belőle kifogyni. Amikor hazaérve Winter úrral beültek egy ebédre az Elefántba, a kályhához leg­közelebbi asztalhoz telepedtek, de mintha hiába, Marcell közel állt hozzá, hogy leteremti a pincért, mint Milorád reggel Mihályt, hogy mi a búbánat van ezzel a rohadt kályhával, amiért nem melegít.- Nem ízlik a húsos tarhonya? - nézett rá Winter úr. - Kóstolta volna meg a körömpörköltjüket, az az igazi, nem lehet betelni vele! A borból is alig ivott. Marcell, nem beteg maga? Winter úr hátradőlt székén, elégedetten megpaskolta a mellényét kidombo­rító pocakját, valahogy úgy, ahogyan házi kedvencének hízeleg az ember. Belső zsebéből előhúzott egy vastag szivart, bajusza fölé emelte, megszagolta, majd meggyújtotta, akkurátusán, két ujja között lassan körbe-körbe forgatva, hogy a láng egyenletesen pörkölje meg a dohányt minden oldalról.- Az én Sárám - folytatta a kéken gomolygó füstpamacsok mögött - egyre kiszámíthatatlanabb. Reggel még jókedve van, nevet és csacsog, csókkal indít munkába, aztán mire hazaérek, akárha ördög bújt volna belé, már az ajtóban kötözködni kezd. Abban a hiszemben hagyom otthon, hogy boldog, de mire esté­re hazaérek, kiderül, hogy az egész élete csupa gyötrelem. Ki érti ezt? Winter úr oldalra billentette súlyos fejét.- Rájöttem én valamire. A házasság voltaképpen egy háromfelvonásos színmű. Az első felvonás még túlnyomórészt vidám, izgalmakkal teli jelenetekből áll. Részlet a Kortárs Kiadónál megjelenő regényből 18

Next

/
Thumbnails
Contents