Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 11. szám - Gajdó Ágnes: Irodalmi nyomkeresés (Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyessége)
K. J. Pokolba a költészettel! Nem versre adtatok megbízást, drága vadásztársaim, hanem vadászesküre. VÉGH Ha elkészült, hadd halljuk. K. J. megköszörüli a torkát A Vadászi Esküvés Formája. Én, Nimród unokája esküszöm vadászi gaz hitemre s jónak hitt fegyveremre, hogy félretevén a más hasznát, mindig magam kívánok vadlövő lenni. A farkastól meg nem ijedek, a rókát pusztítom, és a nyulat is szívesen megeszem. A lőálláson sem nem lármázok, sem nem futkosok, s ha ezen esküvésemet meg nem tartom, úgy ez a pohár bor, melyet most kezemben tartok, járjon úgy vélem, mint Jónás a cethallal. Továbbá a vadászatnak mind az öt szerencsétlenségei, minéműek 1. az előre való szerencsekívánás, 2. a puskapor-megereszkedés, 3. a csütörtök, 4. a nem lövés, 5. a megsebesedett nyúlnak rókalikba való szaladása zavarjanak meg engem. S ha én ezen esküvésemet be nem tartom, s a Társasághoz hű nem leszek, úgy a sült nyúl tálamról szaladjon el, s a becsinált fogoly repüljön ki levéből. Úgy segéljen fegyverem, mint ahogy ezen esküvésemet - kiiszom! Kiüríti poharát, miközben társai tapsolnak, vivátoznak VÉGH már kissé akadozó nyelvvel Jól hangzik! Hiába, az ilyen kényes feladatokhoz csak íróembert szabad megbízni. Mint a vadásztársaság elnöke ezennel elfogadom. írja be a Vadásznaplóba! Jövő héten fácánra megyünk! A vacsorát nálam tartjuk... CSANYI Senki nem tud olyan pompás fácánpecsenyét készíteni, mint a tekintetes főbíróné asszony. VÉGH Most pedig takarodó, urak! Dülöngélve indul Segítsetek hazatámolyogni... Ketten közrefogják, kibotorkálnak mind, csak K. J. marad a színen, székében ülve. Az asztal fölé hajol, egy nyomtatványt tanulmányoz. Megjelenik mögötte Halász Bálint. K. J. lassan felé fordid, méregetik egymást. K. J. Látta ezt, principális uram? HALÁSZ szomorúan Már volt a kezemben... K. J. S miként vélekedik? HALÁSZ Nehéz erről beszélni. K. J. Erről hallgatni nehéz! Odavágja a folyóiratot Két évig késlekedtek... két hosz- szú évnél is tovább várakoztattak... Naponta lestem a postát, idegszaggató sóvárgással, a biztos reményben, hogy sikerül... hogy legalább fölfigyelnek rá... és tessék! Felpattan, kirúgja maga alól a széket Meg se említik a nyomorultak! HALÁSZ Én se erre számítottam. Ezek a Döbrenteiék nem tudták, mit olvasnak. K. J. az írásba pillantva Első díjat kapott Tokodi János drámája, a betűzi Pártosság tüze, Zigler után átdolgozva. Még csak nem is eredeti. Zigler... tizedrangú írócska... már Kelemenék is fanyalogtak tőle egykor. S ez a Tokodi... tudja, ki ez? HALÁSZ Sosem hallottam róla. 28
