Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 11. szám - Gajdó Ágnes: Irodalmi nyomkeresés (Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyessége)
Első rész Az előadás kezdetét a hagyományos gongütés jelzi. Éjszakai sötétség, ami lassan hajnalba dereng. K. ]. fehér ingben, fekete nadrágban az asztalra dőlve - akár nagyokat horkolva - alszik. Az asztalon boroskancsó, pohár. Fiatal lány, Molli lép be pendelyben. At akar haladni a színen, mintha sietne valahová, aztán megpillantja az alvót. Visszatorpan, csodálkozva, majdnem riadtan összecsapja kezeit. MOLLI Jézusom, hát itthon van?! Főfiskális úr... észre se vettük... mióta alszik itt, az asztalon...? Közelebb lép. Menjen be a szobájába, korán van még. K. J. felkönyököl, mérgesen Ki vagy? MOLLI Ugyan ki lehetnék... A szobájába indultam, hogy begyújtsak a kályhába... szinte gyöngéden hűvösek még az éjszakák. K. J. Hány az óra? MOLLI Elmúlt öt... mindjárt pitymallik. Mikor jött haza? K. J. Tudja az ördög... egy cimborám elkísért. Nem csapott lármát? MOLLI Ha alszom, felőlem a harangot is megkongathatják... Na, jöjjön már, miért törődik idekint? K. J. Mit nógatsz... nagyon jó itt nekem. MOLLI Megfázik egy szál ingben, aztán nyomhatja az ágyat, s én ápolhatom... K. J. Még sosem voltam beteg! Ne kárálj, varjúgyermek, mert megtépdesem a finom szárnyaidat! A lány karja után lendül a keze. MOLLI kisiklik. Nyugodjon már! K. J. Csak a sírban! MOLLI Lúdbőrös a hátam... a fogam vacog... ilyen cudar áprilist! Sosem fog kitavaszodni. K. J. önt a pohárba Gyere, igyál velem! Ettől majd fölmelegszel, kigyúlsz, gyönyörűm. MOLLI Inkább maga se hörbölje! Az éccaka nem volt elég... meg tegnap, meg azelőtt este... Úgy támogatták kétfelől, alig tudott lépni. K. J. S aztán mi kifogásod? Felöntöttem a garatra egy kissé... ez mindenkivel megesik... MOLLI Ne szépítse, részeg volt, mint a csap. Most se józan, nézzen tükörbe... a szeme véreres, arca puffadt... K. J. Iddogáltunk, diskuráltunk, hárman, férfiemberek. MOLLI Tivornyáztak, fékevesztetten. Kurjongattak, eszement korhelyek, csizmájuk alatt csak úgy dongott a föld az ablaknál. 5
