Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 10. szám - Fábián Borbála: Lapok Kecskemét történetéből
A város történetének meghatározó eseménye volt az 1911-es földrengés, amelyről összefoglalót ad a Kecskeméti Lapok írásai alapján Miklós Péter. Az első világháború eseményeinek helyi interpretációit is színesen, jó érzékkel ragadta meg könyvében a szerző, szinte magunk előtt látjuk a korabeli kecskemétieket, ahogy olvassák és megbeszélik a háború híreit. 1920-ban, a lap újraindulásakor ismét politikai irányt váltott, és a lap szellemisége is megváltozott, mert a református egyház erőteljes befolyása (és ezáltal a korszak hivatalos ideológiájának, a keresztény nemzeti gondolatnak a térnyerése) érzékelhető a Kecskeméti Lapokon - ahogy ezt a szerző többször is hangsúlyozza. A nagy gazdasági világválság (1929-1933) hatása és a fővárosi lapok versenye a Kecskeméti Lapokat is utolérte. A vidéki lap - megmaradása érdekében - napilapból ismét hetilappá vált 1935. január 6-tól. (A lap bevételeiről levéltári források alapján tájékoztat a kötet végén lévő Az előfizetési és hirdetési díjak aránya a Kecskeméti Lapok bevételéből az 1930-1940-es években című táblázat.) Az 1930-as évek helyi politikai eseményeinek és választási eredményeinek bemutatása és a lap megmentése körüli problémák mellett Miklós Péter arra is kitér, hogy hogyan ünnepelték a hetvenéves lapot. Az 1945-ös év politikai pezsgése a könyvben nagy felületet kapott, ami azért is indokolt, mert ez a lap későbbi sorsát erőteljesen meghatározta, valamint ez az időszak a város történetének kevéssé feldolgozott része. Miklós Péter kötetéből is kimaradt - a Kecskeméti Lapok történetével foglalkozó más tanulmányokhoz hasonlóan —, hogy nemcsak 1944-ben szünetelt a lap, hanem 1946. szeptember 1. és 1947. február 1. között is. 1946-ban ugyanis a koalíciós pártok által kiadott Kecskeméti Lapok megszűnt, a Független Kisgazdapárt pedig Kecskemét címmel hetente háromszor megjelenő újságot, míg a Szociáldemokrata Párt Kecskeméti Újság címmel hetilapot indított. Az 1947-es év a Kecskeméti Lapok életében is fontos volt, hiszen a Kecskemét nevet 1947. február elsejétől a Kecskeméti Lapok váltotta fel. Ezt így harangozták be a januári utolsó számban: „Lapunk legközelebbi száma »Kecskeméti Lapok« címmel szombaton délután jelenik meg. A jövő héttől kezdve már minden délután az utcán lesz a Független Kisgazda Párt napilapja, a 80 éves Kecskeméti Lapok«." Az orgánum 1950-es megszüntetésének több oka volt (a szerző által említetteken kívül is), hiszen ekkor nemcsak a Kecskeméti Lapok szűnt meg Bács-Kiskun megyében, hanem a többi városban megjelenő helyi lapok mindegyike, sőt a megye déli részén, az egykori Bács-Bodrog megye területén megjelenő pártlap, a Bácsbodrog Népe is. A kötet 1956-tal zárul, mert a forradalom napjaiban két szám megjelent a Kecskeméti Lapokból. A szerző elsődleges forrása a Kecskeméti Lapok állománya volt (melyet a lábjegyzetekben KL rövidítéssel jelez). A kecskeméti és budapesti levéltári forrásokat elsősorban a lap indulása, a megjelentetése (előállítási költségei), a második világháború eseményei és az 1945-ös év eseményeinek megértéséhez használta. Miklós Péter A Kecskeméti Lapok története (1868-1956) című könyve a szerző kilencedik kötete. A nyolc évvel korábbi kutatásai eredményeiről - ahogy a bevezetőben megjegyzi - számos helyen olvashattuk már tanulmányát. A könyv végén található a Kecskeméti Lapok alcímeiből egy összefoglaló felsorolás, valamint a megjelenéseinek gyakorisága (Megjelenésének időköze) és az utolsó előtti kivételével a három időszaknak a felsorolása, amikor szünetelt a kiadása. A Kecskeméti Lapok szerkesztőinek rövid életrajzaiból megismerhetjük azt a negyven szerkesztőt, akik 1868-tól kezdve nyolcvannyolc éven keresztül szerkesztették az újságot. A kecskeméti helytörténetírás 127
