Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 10. szám - Kovács Krisztina: A „tágasság” otthonossága
zeteiről szóló következtetése szerint a fantasztikum manifesztálódásakor „a szöveg által felidézett világban bekövetkezik egy esemény, amely a természetfölöttihez tartozik". Ez a mechanizmus az irodalmi térhez tartozó olvasóban és a történet hősében is rendszerint reakciókat vált ki, melyeket Todorov „habozásnak" nevez.79 A regény utolsó egységében a szereplők, elsősorban a regény világát saját Bildungsromanná alakító Sajnovics, tobzódnak a tétovázó bizonytalanság élményében. Ennek legplasztikusabb megnyilvánulása a történet zárlata, a Raskovitz-Sajnovics személycsere következtében az „elhagyhatatlan helyről" menekülő száműzött távozása. Mindez az utópiák végkifejletének közkedvelt megoldása, melynek plasztikus előkészítése, hogy a három meghatározó nőalak kísértésének hálójába gabalyodott Sajnovics „utolsó plá- tói" szerelme, Dorothea arcképében első kísértője, a patikusné képét véli meglátni: „Hazatérve előszedte Dorothea portréját, (...) rémülten látta, hogy a papírról Heintzné Vilma mosolyog vissza rá. "80 A próbatételes kalandregény vagy a fejlődésregény lineáris térképezését is követő, ám mély struktúráiban az önmagába visszatérő, koncentrikus körökként elképzelhető labirintus formáját is felvevő prózából egy személycserét követő rejtéllyel távoznak főhősei. A korszak végét jelző, a jezsuita rend feloszlatásáról szóló, a Társaság felélesztését már meg nem érő figurákról szóló epilógus valójában nem a történet lezárása. A finoman az önmaga farkába harapó, a „sivatagot létrehozó" Baziliszkusz Borges-reminiszcenciáit81 is megidéző elbeszélői technika a minoritás legfontosabb tapasztalatáról, az egymás mellett létező, egymásba vesző világok végtelenségéről ad számot. Húsz Róbert: A Vénusz vonulása. Kortárs Kiadó, 2013 Felhasznált irodalom: Az áthelyeződések koreográfiája (Hász Róberttel beszélget Virág Zoltán), = Forrás, 2007/2., 31-37. Ifj. Bartha Lajos, Magyar tudósok mágneses megfigyelései a sarkkörön túl, 1769-ben. Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 2004/13., 49-55. Bélák Henriett, Felmérhető-e a világ? Egy sikertörténet természetrajza: Daniel Kehlmann. Forrás, 2008/3. 112-119. Bene Zoltán, Utak története — Az elágazó ösvények kertje: Hász Róbert: A Vénusz vonulása Kortárs, Bp., 2013, http://www.spanyolnatha.hu/archivum/2013-6/52/papir-vaszon- deszka/-p-utak-tortenete-az-elagazo-osvenyek-kertje-p-p-hasz-robert-a-venusz- vonulasa-c-konyverol-p-/3555/ Bényei Tamás, Apokrif iratok: Mágikus realista regényekről. Debrecen, Kossuth, 1997 Borges, Jorge Luis; Guerrero, Margarita: Képzelt Lények Könyve, (A Baziliszkusz), = Válogatás Jorge Luis Borges társzerzővel írt műveiből: A holdbéli nyúl. Bp., Európa, 2000, 7-160., (20-23.) 79 Tzvetan Todorov, Bevezetés a fantasztikus irodalomba. Ford. Gelléri Gábor, Bp., Napvilág, 2002, 91. 80 Hász, 2013, 277. 81 Jorge Luis Borges, Margarita Guerrero: Képzelt Lények Könyve, (A Baziliszkusz), = Válogatás Jorge Luis Borges társszerzővel írt műveiből: A holdbéli nyúl, Bp., Európa, 2000, 7-160., (20-23). 119
