Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 10. szám - Kovács Krisztina: A „tágasság” otthonossága
hoz"21. Ezek azok a megalapozott és elfogadható műfaji beazonosítási kísérletek, amelyek a legújabb próza jelenleg is bővülő kritikai diskurzusának tengelyét alkotják. A mese első olvasásra valóban utazási regény, Hell Miksa és Sajnovics János jezsuita szerzetesek 1768-ban kezdődő északi kalandjának krónikája. A Vénusz bolygó 1769-es Nap előtti átvonulását tanulmányozni akaró csillagászok expedíciója amellett, hogy magyar tudósok első kutatóútja volt a sarkkörön túli területre, számos, azóta is igazolható, és persze kevésbé jelentős, megcáfolt tudományos eredményt hozott. Hell és Sajnovics mérései jelentős kiigazításai voltak a Skandináv-félsziget északnyugati része földrajzi koordinátáinak, adataik beépültek Norvégia modern térképészetének anyagába. A napi háromszori légnyomásméréseik a 70 szélességi foktól északra elterülő térség első összefüggő meteorológiai adatfelvételei voltak. Bár Hell sarkköri megfigyeléseire alapozott elmélete, mely szerint a sarki fény (aurora borealis) nem függ össze a mágneses deklinációval, végül tévesnek bizonyult, a Vénusz vonulását a világ több pontjáról követő tudósok csillagászati következtetései közül az ő eredményeik bizonyultak a legpontosabbnak. Az 1768 tavaszától 1770 nyaráig tartó felderítőút eredményeit Hell terjedelmes műben kívánta összegezni, amely azonban anyagi nehézségek és a jezsuita rend feloszlatása (1773) következtében soha nem került sajtó alá.22 A magyar kulturális emlékezetben elsősorban mégis e felfedezőút egyik „mellékterméke" gyökerezett meg, az a tény, hogy a csillagász famulusaként tevékenykedő Sajnovics „szabadidejében" fojtatott összehasonlító nyelvészeti vizsgálataiból a visszaúton, 1770 telén megszületett a Demonstratio, Idióma Ungarorum et Lappomon idem esse (A magyar és a lapp nyelv azonosságának bizonyítása) című munka, a magyar nyelv finnugor nyelvcsaládba tartozásának első tudományos igényű fundamentuma. A sok szempontból fontos utazás regénytémaként való megjelenítése azért is bizonyul jól alakítható masszának Hász kezében, mert a tudományos expedíció körülményei többszörös köztességben találnak a főszereplőkre. A regény szövete a jezsuita rend feloszlatását megelőző diplomáciai „botrányok" krónikájából, a felvilágosodással megérkező új ontológiai stratégiák bemutatásából, a természettudományos diskurzus nagy átalakulásaiból formálódik. A választott korszak a közelmúlt kortárs világ- és magyar irodalmi narratíváiban éppen paradigmaváltásai ürügyén szerepel kiemelt helyen. Ennek egyik leglátványosabb példája a szerzőjének nagy nemzetközi sikert hozó, imponáló eladási mutatókat produkáló, filmadaptációt is ihlető regény, Daniel Kehlmann A világ fölmérése (Die Vermessung der Welt, 2005) című prózája. Míg Kehlmann regénye a történeti hűséget e szempontból is követve Alexander von Humboldt és Carl Friedrich Gauß, a felfedező és a szobatudós párhuzamos életrajzainak, egymásba fonódó sorseseményeinek játékából jórészt egymás fizikai közelségének meséjét nélkülözve formálta meg a Glóbusz aufklärista változásainak történetét, addig A Vénusz vonulása, e tekintetben szintúgy ragaszkodva a szóban forgó művelődéstörténeti anyaghoz, a két főhőst egyszerre utaztató filozofikus regény konvencióit használja. Kehlmann műve a felvilágosodás kori világ „zsugorodásának", birtokba vételének történéseit úgy ágyazza egy tudománytörténeti váltás keretei közé, hogy a tudósi karakterek és alkatok bemutatásának problémáin túl a korban ugyancsak 21 Mosonyi Kata, Külső út - belső utazás, http://irodalmijelen.hu/2013-dec-8-1832/kulso-ut-belso- utazas 22 Ifj. Bartha Lajos, Magyar tudósok mágneses megfigyelései a sarkkörön túl. 1769-ben, Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 2004/13., 49-55., 49., 50., 51. 108
