Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 10. szám - Csikós Gábor: „A megye területén a rémhírek özöne van”
Ezt az ellenérzést fejezte ki a következő híresztelés: „Nem kell tanulni, mondják a kulákok, mert nehéz lesz visszamenni a munkához. "71 72 Tinnyén az okozott gondot a párt számára, hogy az asszonyok nem akarták a gyerekeiket a Népi Kollégiumba beiratni, mert „az a hír van elterjedve, hogy erkölcstelenségre nevelik a gyerekeket" 71 Hogy mifélére, arról egy jászsági hír tájékoztat: „a tankönyvekben meztelen nők vannak lefényképezve és a könyvekből arra tanítják a gyerekeket, hogy ki volt Lenin, Marx és Sztálinnal foglalkozik a könyv".73 A Jászságban egy rémhír a Grősz-per célját is egyenesen abban jelölte ki, hogy megzavarja a gyerekek hittanra való behatását.74 Bián „a gyermekek azt mondák, hogy a demokráciában nem tanulnak, mert nem érnek vele semmit." — Noha a propaganda nem késlekedett megtalálni a vélekedés forrását - a paptól származtatták75 -, sok volt az olyan probléma, amelyet nem lehetett a „klerikális reakció” nyakába varrni. Páty oktatásügye jól példázza, hogy számos „objektív tényező" is az oktatás minősége ellen hatott. Huszár Győző iskolaigazgató jelentette, hogy a tantermet ugyan rendbehozatták, de „berendezés nincsen, padokat ígértek, de nem kaptuk meg, mert a felsőbb hatóság máshová adta". A hiányzásokat magasnak ítélték: a tanulók 10-12%-a rendszeresen hiányzott; azonban nem vették figyelembe, hogy sokszor oktatás sem volt: a termeket rosz- szul fűtötték, többször kellett szünetet tartani. A II. osztály a leggyengébb: 17-en buktak, a nevelő nem tudta biztosítani a fegyelmet és a szakmai munkát. Czeglédiné elvtársnő órái alatt is „alacsony" a fegyelem, dolgozó társai minden vonalon igyekeztek segíteni, ami viszont kihatással volt más „nevelők" óráira.76 77 Hasonlóan rossz állapotokat mutatott a felnőttoktatás is. „Nem lehetséges az, hogy valaki azért ne járjon propaganda szemináriumra, mert 1919-es kommunista és mindent tud, pl. Komlenszki elvtárs Pátyról, és közben a politikai iskolán az egerekről beszélnek. "71 A szabadkai származású Komlenszky Milán (1896-1977) asztalosmester - aki Przemysl eleste után öt évet töltött orosz hadifogságban, és 1945-ben oroszul köszöntötte a Páty on átvonuló katonákat - vélhetően jobban ismerte a helyi viszonyokat a járási kádereknél, mert ez év őszén olyan nagy volt az egérkár, hogy több pátyi gazdának újra kellett vetnie.78 79 Mindenesetre az egérkár még úgy is nagyobb jelentőséggel bírt, mint például az atomkérdés, amit a szemináriumra küldtek megvitatni, hiába jelezte a pilisvörösvári párttitkár, hogy „a dolgozók az oktatás alapvető elemeivel is nehezen birkóznak" 79 Nem valószínű egyébként, hogy a kvantumfizika alapvetésein volt a hangsúly, sokkal inkább annak ideológiai beágyazottságán, ahogyan ezt a Kossuth Rádió is tárgyalta: „A kulákokra s a dolgozó nép többi ellenségére különben rossz hírek járnak mostanában, de ezek persze annál nagyobb örömet jelentenek a dolgozó, építő, békeszerető embereknek. Az elmúlt héten vált ismeretessé, hogy szovjet mérnököknek sikerült az emberiség történetében először atomerőt békés célokra felhasználni."80 71 PML XXXV. 5. a MDP Budakörnyéki Járás Bizottsága és alapszervezeti iratai 1950. II. 19. 72 PML XXXV. 5. a MDP Budakörnyéki Járás Bizottsága és alapszervezeti iratai 1949. V. 19. 73 MDP Szolnok Megyei Titkárságának iratai, 52. oldal. 1948. augusztus 74 XXXV.41.b2 MDP Jászberény Járási Bizottság 1949-1953 - 66/1950 75 PML XXXV. 5. a MDP Budakörnyéki Járás Bizottsága és alapszervezeti iratai 1949. V. 4. 76 PML XXIII. 798 b Páty Községi Tanács VB üléseinek jegyzőkönyvei 1950-1956, 1954. II. 15. 77 PML XXXV. 5. a MDP Budakörnyéki Járás Bizottsága és alapszervezeti iratai 1951. XII. 9. 78 PML XXIII. 798 b Páty Községi Tanács VB üléseinek jegyzőkönyvei 1950-1956 1951. XI. 27. 79 PML XXXV. 5. a MDP Budakörnyéki Járás Bizottsága és alapszervezeti iratai 1956. IV. 14. 80 A Kossuth Rádió 1949. november 19-i Közérdekű tájékoztatója. Egy másik hír: „Petőfi a szabadságért harcolt egész életében. A szabadságért harcolva is halt meg. A kommunisták Petőfitől tanultak hazaszeretetei, 70
