Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 9. szám - Dobozi Eszter: „a természet zenévé szerveződik”
Dobozi Eszter „a természet zenévé szerveződik" A bartóki modell és Szilágyi Domokos Bartók Béláról szóló verskompozíciója A szerző köszönetét mond Antoni Andreának zenei útmutatásaiért. Van-e még a magyar művészeti életnek olyan alkotója, akiről egy másik művészeti ág művészei, éppen a nyelv művészetét képviselő költők oly sokat írtak volna, mint Bartók Béláról? A jelenségre fölfigyel Fodor András is. Azt állapítja meg, hogy Ady és József Attila mellett egy magyar zeneszerző, Bartók Béla gyakorolta a legnagyobb hatást a magyar költészetre a tanulmányát megelőző fél évszázadban. Bartók és a magyar költőié című írásában Juhász Gyula, Rónay György, Juhász Ferenc, Nagy László, Illyés Gyula neve és egy-egy idézete merül föl, s elemzi József Attila költészetének és Bartók zenéjének kapcsolatát.1 A Bartók-életmű és az irodalom senkiével össze nem hasonlítható és a legutóbbi időkig eleven kapcsolatát bizonyítja a két antológia is, melyet Bartóknak szenteltek a szerkesztők. A szarvassá változott fiú című kötetbe2 Szakolczay Lajos 85 költő versét válogatta be. A mindenség zenéje. Magyar költők versei Bartók Béláról című antológiában3 Bényei József 152 költő versét szerepelteti. A Bartók-életműhöz kötődő két antológiában fellelhető szerzőket hol Bartók emberi alakja, hol alkotói pályája ragadja meg. Máskor az az erkölcsi példává nemesedett magatartás a tárgya a költeménynek, amelyet a zeneszerző mindvégig képviselt. Többen a Cantata profana alapját képező román kolinda Bartók fordításában ismert utolsó sorára, a „Csak tiszta forrásból" képiségével ható gondolatára építik versüket. Van, amikor a konkrét zenei élmény adja a versképző erőt. Művek sokasága vállalkozik például a Cantata profana, a Concerto költői értelmezésére. De sűrűn előfordul a Medvetánc, a Mikrokozmosz, az Allegro barbaro is ihletforrásként. Az irodalomban jelenik meg a bartóki modell, a bartóki szintézis fogalma is. Először Németh László tanulmányában.4 A fogalom s az általa jelölt (a népit/ősit és a modernséget, a Keletet Nyugattal, magyart az egyetemessel összekötő) kultúrafelfogás több egymást követő költőgeneráció programját is meghatározta. Ez így van akkor is, ha Gróh Gáspár tanulmánya nyomán5 eltöprenghetünk azon, vajon a Németh László-i fogalom, melyet hatására oly sokan alkalmaznak majd az idők folyamán, mennyire alapul a Bartók-zene valódi mélységeinek megértésén, mennyire csupán a kor igényei kényszerítik ki ennek a fogalomnak a megalkotását, használatát. A költészetben az ősi 1 Fodor András: Szülöttem föld, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990. 2 Kozmosz Kiadó, 1981. 3 Debrecen, 1995. 4 Magyar építészet, 1943. 5 Van vagy nincs? - A Németh László-i „Bartók-modell", Magyar Szemle, XXVI. évfolyam 1-2. száma. 96
