Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 9. szám - Füzi László: A világ változása
11. A garázs építésének is azért örült, mondja, mert az is lehetőséget adott a munkára. Az ásás mellett talán éppen az építkezés volt az, amelyikhez a legjobban kötődött, gyerek- és diákkorának egy részét építkezéseken töltötte. Segített azoknak, akik a nagyobb családból házat építettek maguknak, így tette ezt mindenki, nemcsak náluk, hanem más családoknál is, később, már diákként ez volt számára az egyetlen pénzkereseti lehetőség, még az egyetemistaságának első nyarai is segédmunkával teltek el, mondja. Azt hiszi, tudott dolgozni. Megtanulta a munka által felkínált ritmust, tudta, mit hogyan kell előkészítenie, melyik anyagból mennyit kell felhalmoznia, hogy ideje is maradjon a pihenésre. Másképpen nem ment volna, levegővétel nélkül nem ment volna, mondja. Jó ideig tapasztalatlan volt, ráadásul mindig hosszú szünetek után kezdett dolgozni, így az idősek lassú, nyugodt mozgásához, egyenletes munkabeosztásához nem tudott alkalmazkodni. Később odahordta a keverő mellé a cementzsákokat, megkeverte a betont vagy maltert, az állásra annyi téglát készített fel, hogy a kőművesek egy-két órán keresztül tudjanak dolgozni, így teremtette meg maga számára a pihenés lehetőségét. Este és éjjel zsibbadtak a kezei a fáradtságtól és a megerőltetettségtől, mondja. Talán még ma is, hatvanévesen, tudná ezt a munkát végezni. Más ritmusban dolgozna, mint amilyenben fiatalon dolgozott, de biztos abban, hogy kialakítaná maga számára a megfelelő ritmust. Akkor, amikor a garázst építették, először érezte, hogy magának-maguknak építi azt, amit épít. Ez sem rossz érzés, tudni, hogy azt, amit épít, maguknak építi, mondja. A magántulajdon soha nem foglalkoztatta, nem is volt rá különösebb oka, hogy foglalkoztassa, hiszen valójában semmije nem volt, semmijük nem volt. Most sem a garázs volt a fontos önmagában, hanem az, hogy így, vele válhat teljessé az, amit a világból maguknak kihasítottak, mondja. 12. Tudta, az is tudás, s nem is elhanyagolható tudás, amit fiatalon az építkezéseken szerzett meg. Emlékszik, ültek az egyik szomszédjuknál, négy szomszéd, azelőtt, hogy az egymás melletti lakásokba beköltöztek, soha nem találkoztak egymással, még csak nem is látták egymást, most viszont az életükből egy-két évet elvevő közös munkára, négy garázs közös felépítésére készülődtek, írta már, akkor, amikor az építéshez szükséges beszerzendőkről beszélgettek, kiderült, hogy van olyan szomszédjuk, aki nem tudja, miből is lesz a beton, mondja. Ha nem tudta volna, hogy a fiatalon, munka közben megszerzett tudása is tudás, akkor ebben a helyzetben megtapasztalhatta volna ezt, mondja. De tudta, az említett történet nélkül is tudta, hogy fontos ismereteknek van a birtokában. 39
