Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 9. szám - Pólik József: Fejsze az ajtóban

- Egy kő - mondja hitetlenkedve, s a járdán fénylő kavicsra bámul, amit valaki feléjük dobott.

Lajos bácsi komótosan megfordul, hunyorog.- Nem látok senkit - dünnyögi.- Azt a fát nézze.- Melyiket?- A juhart.

Lajos bácsi nézi a lombos, zölden villogó juhart. Most már ő is látja: a két kölyök áll a fa mögött. A macskakínzók.- Kis szemetek - sziszegi Ágota.- Hagyd őket - morogja Lajos bácsi. És már baktat is tovább, befordulva a sarkon.

*

Ütött-kopott autó fékez a kockaalakú ház előtt.

Két férfi ül benne.

Az egyik Jóska.

A másik magas, izmos, kopaszra nyírt alak. Vastag, szőrtelen, szoláriumbama karján tetoválás kacskaringózik.

Nevetnek.

A nagydarab vidáman, felszabadultan. Ő ül a kormánynál.

Reggel még Jóska ült ott.

Ilyen az élet.

Jóska kiszáll, leveszi a szivattyút a csomagtartóról, a fúrószálakat és a sáros tömlőt is lepakolja.

A kopasz leengedi az ablakot.

Kezet ráznak.

Jóska áll, nézi a távolodó autót.

Az arca józan, elgyötört.

Kinyitja a kaput.

Bevonszolja a szivattyút a poros udvarra.

Ráül, cigarettára gyújt.

Lehunyt szemmel szívja a füstöt.

9