Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - Kanalas Imre: Kecskemét város fejlődésének stratégiai irányai
A rendszerváltás óta eltelt időszak központi kérdése nem csak a „hogyan tovább?", hanem a „milyen minőségben?" volt. Kecskemétnek szembesülnie kellett a befektetőkért és fejlesztési forrásokért egyre erőteljesebben kibontakozó városversennyel. Kecskemétnek elemi érdeke volt, hogy megfelelően tudja pozícionálni a települést és térségét, s megszerezze azokat a regionális irányító és fejlesztési pozíciókat, melyek képesek lehetnek új dinamikát biztosítani a város további fejlődéséhez.26 Elsősorban az oktatás (felsőoktatási szerepkör bővítése), a szakképzés, a kereskedelem, a gazdaságfejlesztés, az egészségügyi ellátás, valamint a logisztika terén mutatkoztak új lehetőségek, ahol Kecskemét jelentős eredményeket könyvelhetett el. Időközben Magyarország az Európai Unió tagországává vált, amely - a rendelkezésre álló fejlesztési forrásoknak köszönhetően - új kapukat nyitott meg a település további fejlődése előtt. Az önkormányzat, valamint a város intézményei, szervezetei és vállalkozásai jól éltek a lehetőséggel, hiszen a 2004-es uniós csatlakozás és 2015. április vége között 1649 db uniós finanszírozású pályázatot nyertek el, mintegy 120 milliárd forint értékben, melynek felhasználásával közel 178 milliárd forintnyi beruházást valósítottak meg a projektgazdák a legkülönfélébb fejlesztési területeken (6. ábra).27 6. ábra: Az uniós támogatások tevékenységi területek közötti megoszlása (2004-2015) (Forrás: Kecskemét Megyei jogú Város Önkormányzata Gazdasági Programja 2015-2020) A beruházásoknak köszönhetően olyan ágazatokban és tevékenységi területeken (pl. infrastruktúra-fejlesztés, közút- és közlekedésfejlesztés, felsőoktatás, egészségügy, területfejlesztés és városrehabilitáció) is sikerült látványos eredményeket elérni, ahol a városnak komoly lemaradása volt települési vetélytársaival szemben. 26 Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Programja 2015-2020. 222. p. 27 Ua. 164
