Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 7-8. szám - Kanalas Imre: Kecskemét város fejlődésének stratégiai irányai

5. ábra: Kecskemét területi képe az 1930-as években

A II. világháborút követő fejlődés új irányai, változó városszerkezet

A II. világháborút követően - más hazai településekhez képest is - jelentősebb változások játszódtak le Kecskemét életében. Az események hátterében két olyan közigazgatási változtatás állt, melyek alapvetően átrajzolták a település eddigi szerves fejlődését. Az 1950 és 1954 között zajló közigazgatási határrendezés következtében 9 önálló községet csatoltak le Kecskemétről, így a város közigazgatási területe negyedére, 45 860 kát. holdra csökkent. A közigazgatási határrendezés elindulásának évében egy újabb nagy hatású esemény is bekövetkezett a város életében. A közigazgatási reform keretében 1950-ben Kecskemét az újonnan kialakított Bács-Kiskun megye székhelye lett. Ez a státus nemcsak új fejlesztési lehetőségeket jelentett a település számára, de új feladatkörök ellátását is, amely döntő hatást gyakorolt a város szerkezetére.20

Magyarországon már 1951-ben elvégezték a hazai településállomány fejlesztési szempontú kategorizálását. Kecskemét I. osztályú, országos jelentőségű besorolást kapott másik 74 település mellett. Az országos jelentőségű 75 telepü20 Gutái Mátyás: Kortárs építészek Kecskemétről. Juhász István. Kecskeméti Füzetek 15. Kecskemét. 2005. 14-41. p.

159