Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - „Csiszolódunk, most már mindenki látja, hogy nem akarunk rosszat…” (Hegmanné Nemes Sárával Rigó Róbert beszélget)
van szó, az elhúzódott. Hallottunk már több határidőt, az elmúlt év vége felé is, hogy a Szolnoki Főiskola PPP-jét a kormány kiváltja, és ezzel lezárul ez a szerencsétlen történet. Ráadásul itt a szenátus is kikötötte, hogy csak azzal a feltétellel támogatja az integrációt, hogyha ez megtörténik. Van-e erre vonatkozóan valamiféle kézzelfogható eredmény, hol tart most ez a folyamat? — A PPP-beruházások egyértelműen a Gyurcsány-kormányhoz kötődnek, akkor erőltették rá a felsőoktatásra ezeket. Ennek a kormány számára nagy előnye volt, hogy az államadósságot nem növelte, mert a PPP-konstrukciókban a vállalkozó vette fel a devizaalapú hitelt, amiből megépítette az épületeket, és egy hosszú távú üzemeltetési szerződéssel bérbe adta az intézménynek. Tehát ez volt az alaplogika, és ezzel gyorsan szalagot lehetett átvágni, és a költségvetést csak az éves díj terhelte. Hosszú távon a felsőoktatásban az volt a külön probléma, hogy országosan torz, és nem a demográfiai folyamatokhoz igazodó beruházások születtek. A Budapest- és tudományegyetem-központú felsőoktatást nem vették figyelembe, és olyan helyeken építettek PPP-épületeket, ahol erősen csökkent a hallgatói jelentkezés és létszám, ez történt Szolnokon, Baján, Dunaújvárosban, Nyíregyházán, és ráadásul az épületeket jelentősen túltervezték. Gyakorlatilag ezek az intézmények, főleg a főiskolák, nem tudták fizetni a PPP-konstrukciókat, és a vállalkozó is beszorult a projektbe, mert ő meg felvette 150 forintos svájci frankkal a hitelét, amiből megépítette az épületet, de gyakorlatilag ő sem tudta fizetni a törlesztést. Olyan főiskolák esetében, ahol a vállalkozónak devizaalapú hiteléhez volt kötve a törlesztése, ott a főiskola vitte el a balhét, hiszen ő elkezdte lekövetni az árfolyamváltozást, ami annyit jelentett, hogy hiába fizette már évek óta a PPP-részleteket, nem fogyott a tőketartozás. Összességében az volt a probléma, hogy a hallgatói létszám drasztikusan visszaesett, amiből finanszírozni lehetett volna a főiskolán ezt a konstrukciót, illetve az árfolyamkockázatot a vállalkozó és a főiskola fizette volna, de nem tudták ezt kitermelni. Szolnok folyamatosan a szakadék szélén táncolt, mindig úgy kellett kisegíteni az év végén, az utolsó pillanatban pluszforrás kellett a PPP-konstrukció támogatásához. Többször is tárgyaltunk a vállalkozóval, aki nyitott volt arra, hogy ezeket a PPP-konstrukciókat kiváltsuk, de összességében minden felsőoktatási PPP kiváltása 60 milliárd forintot jelentett volna a költségvetésnek, amit egy összegben az elmúlt öt évben nem tudott vállalni a kormány. Az a probléma, hogy azt is meg kell nézni az államnak, hogyha egy PPP-konstrukciót kivált, mennyiért váltja ki, tehát mi az, ami megéri neki, mert van az összegben egy jelentős üzemeltetési költség is. — Az épületeket a vállalkozó üzemelteti tovább? Tehát az éves törlesztésben benne van az üzemeltetési költség is? — Igen, így van. A bérleti díj úgy épül fel, hogy van egy tőkerész, azaz menynyi a beruházás értéke, és mennyit kell fizetni a banknak, és persze a haszon. Emellett van egy üzemeltetési hányad, őrzésvédelmi, takarítási költség. A logika nem lett volna rossz, mert ebben az esetben szolgáltat valamit a beruházó, és van egy jó, nagyon komoly monitoringrendszer, amivel levonási hányadot érvényesíthet a főiskola, hogyha nem a szerződés szerint teljesít. Az látszik, hogy a 132
