Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 7-8. szám - „Csiszolódunk, most már mindenki látja, hogy nem akarunk rosszat…” (Hegmanné Nemes Sárával Rigó Róbert beszélget)

gazdálkodással érintett témavezetők, bérmunkával megbízottak, hogy bizonyos szabályoknak meg kell felelni. Ezek a szabályok nem azért vannak, mert a kancellár kitalálta, hanem azért, mert ha a kancellár aláírja, akkor őt fogják felelősségre vonni. Miután minden pénzügyi ellenjegyzés a kancellárhoz van delegálva, minden kötelezettségvállalás és felelősség is a kancellárhoz van rendelve, ezért van az, hogy a kancellár egy utálatos pénzügyminiszter szerepében van időnként, és gyakorlatilag nem tehet meg olyan dolgokat, amiket korábban rugalmasabban vagy nagyvonalúságból esetleg megengedett magának egy gazdasági főigazgató.

Az elmúlt egy évben, amit mi végig tudtunk vinni az, hogy az új szervezeti felépítéshez igazodóan az összes szabályzatot, az összes különböző utasítást átnéztük, rendbetettük, ami száraznak és unalmasnak tűnik, de ha idézem Kovács Lóránt dékánt, hogy 1200 oldal új, kvázi új, átdolgozott szabályzatot adtunk ki, azért látszik, hogy ez nagy munka volt. Ez nem azért kellett, mert agyon akartuk szabályozni a főiskolát, hanem azért kellett, mert sok esetben gyakorlatilag a 2003-as jogszabályok szerint működött az intézmény, és bizony-bizony, menet közben nagyon sok olyan jogszabály és korlát jött be a rendszerbe, amiről nem tudtak, vagy nem akartak tudni az egyes oktatók. Nekünk ezt végig kellett vinni a rendszeren. Tehát az nem működik, hogy korlátlanul költjük a pénzt, közben közbeszerzési törvény van, a közbeszerzésnek, a beszerzésnek szabályai vannak, a vagyongazdálkodásnak szabályai vannak, de még az sem mindegy, hogy hogy leltározunk vagy selejtezünk bármit. Itt közvagyon, állami vagyon van, és ezt mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy az egy felelős gazdálkodást jelent. A költségvetés zárása a tavalyi évben nagyon jó volt, ami köszönhető jórészt a pályázatoknak is. Csak a tavalyi évben hozzávetőleg 1,2 milliárd forint pályázati pénz jött a főiskolára, aminek eredményeként jobban meg tudtuk fizetni a tavalyi évben a munkatársainkat, az oktatókat, kutatókat és a nem oktatókat egyaránt. A pályázatoknak köszönhetően szerencsére sok mindenre jutott pénz, amire az elmúlt időszakban nem. Felújításokra, karbantartásokra, évtizedes elmaradásokra, kollégiumfestésre jutott forrás, ami annak köszönhető, hogy volt megtakarítás a pályázatokból, és így tudtunk rá költeni, de természetesen nagyon komoly oktatási infrastruktúra-fejlesztés is történt, ez elsősorban oktatási, informatikai és laboreszköz-beszerzéseket jelent.- Ebben az évben nem igazán várhatók pályázati források, így mennyire tartható egyensúlyban a költségvetés?- Tekintettel arra, hogy a rendszer egy takarékos gazdálkodásra van beállva, ezért úgy gondolom, hogy a likviditásunk és a költségvetési egyensúlyunk nem kerül veszélybe. Az biztos, nagyon kellenek ahhoz a pályázatok, hogy az oktatás minősége, továbbfejlesztése meg tudjon történni, és meg tudjuk fizetni az oktatóinkat. Az nem titok, hogy maga a felsőoktatási törvény által előírt és a közalkalmazotti illetmény szerinti besorolás nem versenyképes fizetés, főleg az olyan területeken, amivel a versenyszférában is el lehet helyezkedni, sokkal komolyabb fizetésért. Mi már látjuk az alagút végét, mert a GINOP pályázati kiírások most már folyamatosan kijönnek. Az gond, hogy a kiírások csúszásban vannak, ebben a fél évben már semmi nem fog realizálódni pénzügyileg, akkor sem, ha nyerünk.

126