Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 7-8. szám - „Mostanában megtanultunk álmodni a jövőről” (Ailer Piroskával Rigó Róbert beszélget)

— A tervek szerint a gazdálkodási és menedzsment szak után Kecskeméten milyen gazdasági szakok indulnak?

— Vannak terveink, a vezetés és szervezés mesterszakon dolgoznak most a kollégák, mert logikailag ez a mesterszak párja, folytatása a most induló gazdálkodási és menedzsment alapszaknak. Az alapvető feltétel az oktatók kérdése. Ha ki tudjuk választani azt a szakot, amit le tudunk fedni, vagy tudunk a hiányzó területre oktatókat találni, akkor meg tudjuk csinálni. A megfelelő végzettséggel, publikációs háttérrel rendelkező oktatók megtalálása és idevonzása nem egyszerű feladat. Az egész főiskolának ez az egyik legnehezebb feladata, ez így volt már az elmúlt években is, és most is így van, és ez így lesz még egy ideig. Nagyon komoly kihívás az oktatói kör kialakítása, mert nekünk egyszerre kell pótolnunk azokat, akik nyugdíjba mennek, és mellette bővíteni azokon a területeken, ahol terveink vannak, ahol új szakokat szeretnénk indítani. A nagy egyetemek óriási előnye, hogy ott van mesterképzés és több doktori iskola, ahonnét ki tudják nevelni, és pótolni tudják a szakembereket. Gondolkodunk rövidebb ciklusú képzésekben is, ezek inkább a vállalati igényekhez igazodnának, nagyon rugalmasan, ami szintén fontos feladat. Aztán belevágtunk nemcsak a gazdasági területen, hanem főiskolai, lassan egyetemi szinten egy nemzetköziesítési nagy projektbe is, ami szintén évek munkája lesz, nagyon reméljük, hogy összejön. Szóval van feladat bőven.

— A Kertészeti Karon évek óta van már két mesterszak, a kertészmérnöki, illetve a gazdasági és vidékfejlesztési MSc. Más területeken várható, hogy tudunk indítani mesterképzést?

— A kari tervekben mindenhol szerepel, de hogy ebből mi tud megszületni, az ugyanígy oktatói kérdés. A GAMF Karon a gépészmérnök mesterszakon már dolgoznak. A Műegyetemmel együtt pedig azt tervezzük, hogy a járműmérnök MSc-t székhelyen kívüli képzés keretében indítanák Kecskeméten. A kari tervekben a Tanítóképző Főiskolai Karon is szerepel Szolnokkal közösen egy mesterszak indítása. Az Intézményfejlesztési Tervben sok-sok tervet, gondolatot gyűjtöttünk össze, néha eszembe is jut, hogy ha a felét meg tudjuk csinálni, az már nagyon-nagyon jó lesz. Mostanában megtanultunk álmodni a jövőről. Az tény, hogy mindez azon múlik, hogy fel tudjuk-e oktatókkal tölteni a hiányzó területeket, el tudjuk-e indítani az új szakokat, akkreditáltatni tudjuk-e azokat, és nagyon figyelnünk kell, hogy mire van valódi munkaerőpiaci igény. Az egyetemi út, amit kitűztünk magunk elé célként, azt hozza magával, hogy a mesterszakokon és a doktori iskolán kell gondolkodnunk és dolgoznunk. Mert ezen a területen évek telnek el úgy, hogy igazából a munkának, a befektetett energiának látszatja sincs. Talán majd egyszer lesz, de előtte bele kell fektetni néhány évet biztosan.

— Az oktatás mellett a felsőoktatás másik nagy területe a kutatás és fejlesztés. Kecskeméten ennek elsősorban a mezőgazdaság területén van tradíciója, először a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, majd a Zöldségkutató Intézet jött létre, 1984-ben megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Kecskeméti Csoportja. A főiskolán eddig is folytak kutatási, fej116