Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Kecskemét helye a városhierarchiában és társadalmi változások a népszámlálások tükrében
biztosítani Kecskemét egyre színesebbé és gazdagabbá váló kulturális intézményrendszerének hátterét. Gajdócsi István megyei tanácselnök erről az összefüggésről a következőképpen vélekedett: „A gazdaság az az alap, amelyből a kultúra kinőhet, a kultúra pedig az, amely értékes embereket tud visszaadni a gazdaságnak." Az 1969 és 1989 közötti 20 év alatt, 20 új kulturális, művészeti és tudományos intézmény jött létre Kecskeméten.31 Király László György szerint Kecskemét viszonylag dinamikus fejlődésének oka a szocializmus időszakában az volt, hogy a város jelentős külső forrásokhoz jutott, mert a megyei források nagy részét az itteni fejlesztésekre fordították. A hatvanas évektől egyre több ipari munkahelyet létesítettek a városban. „Az állami és tanácsi iparban foglalkoztatottak száma a városban az 1960-as 10 ezer főről 5 év alatt 12 ezer főre nőtt, újabb öt esztendő múltán pedig meghaladta a 17 ezret."32 Nőtt a nehéziparban dolgozók aránya, és csökkent az élelmiszeriparban dolgozóké. Kecskeméten főként a budapesti vállalatok hoztak létre gyáregységet, amelyeknek nagy munkaerőigényük volt. A város vezetői abban voltak érdekeltek, hogy munkahelyet létesítsenek, ezért bármilyen üzem letelepítését örömmel fogadták, így „a város ipara rendkívül heterogénné vált, és együttműködésre alig képes egységekből tevődött össze". A hetvenes évek elején a 24 ötven főnél több dolgozót foglalkoztató üzem 19 csoportba tartozott.33 Király szerint az átgondolatlan ipartelepítéssel járó másik probléma az volt, hogy az alacsony műszaki színvonalú berendezések alacsony színvonalú szakmai munkát igényeltek, így e cégek főként betanított munkásokat foglalkoztattak. Az is problémát jelentett ekkoriban, hogy a város életét is érintő vállalati döntések nem helyben, hanem a központban születtek. A gazdasági változások a város társadalmát is teljesen átalakították. A gazdasági ágak súlyának eltolódása miatt a munkaerő is átstrukturálódott. A mezőgazdaság domináns szerepét az ipar, majd a szolgáltatás vette át. A nyolcvanas években is jelentős mértékben gyarapodott a város lakossága. Ehhez az is hozzájárult, hogy Hetényegyházát 1982-ben visszacsatolták Kecskeméthez. 1980 és 89 között a természetes szaporodás 2688 fő volt, a vándorlási különbözet pedig 2946 fő.34 A város népességgyarapodása mindvégig jóval meghaladta az országos átlagot, de az alföldi megyeszékhelyekkel összehasonlítva már jóval kedvezőtlenebb a kép, csak Szegeden nőtt kisebb mértékben a lakosság, mint Kecskeméten. Napjainkban a város népességszámát az enyhe természetes fogyás jellemzi, amit a vándorlási nyereség fordít át növekedésbe. A város gazdasága az utóbbi években soha nem látott mértékben alakult át azzal, hogy a Mercedes-gyár 2012 márciusában megkezdte a termelést, és mára több mint négyezer embert foglalkoztatnak. Sorra telepszenek meg a város környékén a kisebb-nagyobb jár31 A Forrás folyóirat 2012. július-augusztusi számában igyekeztünk ezt a témát körüljárni a korabeli intézményvezetőkkel és politikusokkal készített interjúk segítségével. 32 Király 1990: 127. 33 Király 1990: 127. 34 Népszámlálás 2001. 100-101. 89
