Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 7-8. szám - Iványosi Szabó András - Hoyk Edit: Kecskeméti táj, kecskeméti tájváltozások

A talajvízszint süllyedését előidéző tényezők egymáshoz viszonyított hatásait Pálfai Imre12 vizsgálta. Eredményül a következő százalékos eloszlást kapta, amelyet több tanulmány készítője is mértékadónak tekint:

— meteorológiai tényezők - 50%

— rétegvíz-kitermelés - 25%

— talajvíz-kitermelés - 6%

— földhasználatban bekövetkezett változások (pl. erdősültség) - 10%

— vízrendezések - 7%

— egyéb (pl. szénhidrogén-kitermelés) - 2%

A Homokhátság vízgazdálkodási problémáinak éleződését már az 1970-es évek második felétől előrevetítette a kezdődő talajvízszint-süllyedés és a szikes tavak mind gyakoribb kiszáradása.

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai mind a gazdálkodásban, mind a természeti értékvesztésben tetten érhetők. A hozamcsökkenés mellett minőségi problémák is jelentkezhetnek. Gyengül a növények betegségekkel szembeni ellenálló képessége mind a honos, mind a telepített növényfajoknál. Ez hosszabb távon kedvezőtlen hatással van a térség népességmegtartó képességére, és Csatári - Csordás12 13 szerint erős összefüggést mutat a megyei településhálózat kedvezőtlen demográfiai mutatóival. A talajvízszint-süllyedés tehát egyrészt hátrányosan érinti a társadalom elsősorban a mezőgazdaságból élő részét, másrészt a kényszerű gazdálkodásváltás tovább fokozhatja a mélységi vízkivételt.

Térségünkben a talaj- és rétegvizek nehezen határolhatok el, mivel több száz méter vastagságban nincsenek összefüggő vízzáró szintek. Tény azonban, hogy a mélységi víznyerési lehetőségek kedvezőek Kecskeméten. A víz minősége is kedvező, gondoljunk csak hazánk vezető ásványvíz-palackozóira: Szentkirályra vagy Lajosmizsére, amelyek közvetlenül a város szomszédságában működnek. De a kecskeméti közüzemi ivóvíz-szolgáltatás is kifogástalan minőségű.

A Kecskemét területén kitermelhető termálvizek viszonylag alacsony (40-55 °C közötti) hőmérsékletűek. Az alsó pannon vízadó rétegekbe, 1500-1600 m-re mélyített kutak közepes vízhozamúak. A régi és az új fedett uszoda termálvizei is elnyerték a gyógyvízminősítést.

Talajok

Amint vázoltuk, Kecskemét két földrajzi kistáj határán helyezkedik el. A tájhatári helyzet teszi színessé a város és környékének talajtani képét. Ahogyan neve is mutatja, a Kiskunsági löszös hát talajai többségének lösz az alapkőzete, de a homoktalajok kiterjedése is számottevő. A Kiskunsági-homokhát talajainak többsége (65%) homok alapkőzetű, ezen belül a terület 39%-át futóhomok borítja.

12 Pálfai I. 1994: 111-125.

13 Csatári B. - Csordás L. 1994: 33-37.

20