Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - Iványosi Szabó András - Hoyk Edit: Kecskeméti táj, kecskeméti tájváltozások
A városnak a Kiskunsági löszös hátra eső részein váltakozva lösz, löszös homok és futóhomok van a felszínen, illetve felszínközeiben. Belsőnyír, Talfája, Vacsihegy, Kőrösihegy, Borbás, Városföld határrészeken a lösz és löszös homok, míg a közbeékelődő északi szőlőhegyek (Máriahegy, Budaihegy, Szolnokihegy) és Kisfái, Úrrét területén a futóhomok az uralkodó felszíni képződmény. A felszín tagoltsága mérsékeltebb, mint a homokháti határrészeké, bár Talfájában kifejezetten szép löszbuckás térrészek is vannak. A felszín rendezettsége itt is az uralkodó száliránynak megfelelő. A tágas deflációs mélyedésekben nagyobb kiterjedésű, mésziszapos fenékszintű vízállásos laposok alakultak ki (Nyomás, Muszáj, Ürgés, Külső-Csongrádi út mente; ez utóbbi mellett található a városterület legmélyebb - 106 m-es - pontja). Leszögezhető, hogy ez a - különböző területhasználati-gazdálkodási módokat elősegítő - táji kétarcúság a város első számú telepítő tényezője. A síkvidéki tájhatári helyzet talán kevésbé tűnik nyilvánvaló telepítő erőnek, ezért párhuzamként hadd hozzuk ide Debrecen és Nyíregyháza példáját, amelyek szintén egy homok- (Nyírség) és egy löszvidék (Hajdúhát) határán indultak erőteljes fejlődésnek. Éghajlat Kecskemét és környéke meleg-száraz kontinentális klímájú. Az évi napfénytartam 2030—2050 óra. Az évi középhőmérséklet 10,3-10,7 °C között változik. Április 1-3. után a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 °C-ot, amely időszak október 19-20. körül ér véget. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga kevéssel 34 °C fölötti, míg az abszolút minimumok -16-17 °C körüliek.4 A földfelszín átlaghőmérsékletének globális növekedése a Duna-Tisza közén, ezzel együtt Kecskeméten is érzékelhető. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az utóbbi ötven évben közel 1 °C-kal emelkedett az évi középhőmérséklet (2. ábra). A hőmérsékleti értékek jellemzője vidékünkön a jelentős mértékű ingadozás. A hátsági szárazodás az egyik fő oka is ez, a globális klímaváltozás. Ennek részeként rendre megemlítik a csapadék mennyiségének csökkenését is. Valójában Kecskemét környékén az éves csapadékmennyiség lényegében stagnáló az utóbbi három és fél évtizedben. Ugyanakkor kirajzolódik az éves csapadékmeny- nyiség növekvő ingadozása (320-1070 mm közötti szélső értékekkel), miközben az éven belüli eloszlás is mind egyenlőtlenebb (3. ábra). Az éghajlatváltozás legnyilvánvalóbb tünete tehát a fokozódó változékonyság, a kiszámíthatatlanság: az aszályos és csapadékos, vagy a hűvös és forró időszakok egymásutánja. 4 Dövényi Z. 2010: 78. 14
